Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (b-j) a visegrádi országok miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján tartott közös sajtótájékoztatón 2022. november 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a visegrádi négyeknek (V4) továbbra is van jövője – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Kassán.

Orbán Viktor a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnöki csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján kiemelte: közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme.
Emlékeztetett:

a visegrádi együttműködés egy harmincéves sikertörténet, és azért jött létre, mert az volt a meggyőződésük az országoknak, hogy vannak közös érdekeik és számos közös álláspontjuk.

A kormányfő kifejtette: Magyarország speciális helyzetben van, mert ez az egyetlen ország Európában, amelynek egyszerre két migránsválsággal kell megküzdenie. Ebben az évben több mint egymillió ukrán menekült érkezett Magyarországra, és idén több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottak meg az ország déli határainál – magyarázta.

Orbán Viktor magyar (b4), Petr Fiala cseh (b3), Eduard Heger szlovák (j3) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j4) a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján 2022. november 24-én. A magyar miniszterelnök mellett politikai igazgatója, Orbán Balázs (b5) és Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár.
(b6). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Miután Ukrajnában elhúzódó háborúra kell számítani, az onnan érkező migrációs nyomás a következő időszakban nőni fog, és fair igény a V4 részéről, hogy az EU is vállaljon ebből a teherből valamennyit.

Arra is számítani kell, hogy a déli irányból jövő migrációs nyomás is erősödni fog a következő időszakban, ezért tájékoztatta a kollégáit, hogy Szerbiával és Ausztriával létrehoztak egy új formációt, amelynek az a célja, hogy segítsék egymást a határvédelemben – mondta Orbán Viktor.

Arról is beszámolt, hogy megkérte a kollégáit, fontolják meg, hogy hozzá tudnak-e járulni a szerb–osztrák–magyar határvédelmi együttműködéshez. Pozitív választ kapott, ezért a következő, Bécsben esedékes hármas találkozón azt javasolja a szerb elnöknek és az osztrák kancellárnak, hogy fogadják el azokat a felajánlásokat, amelyeket Csehország, Szlovákia és Lengyelország tett – mondta.

A miniszterelnök kitért rá:

Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni.

„A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig”, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást – fogalmazott.

Orbán Viktor kormányfő a visegrádi országok miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján tartott közös sajtótájékoztatón 2022. november 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kérdésre arról is beszélt, hogy a magyar parlamentnek van egy határozata, amelyben leírta, hogy milyen Európai Uniót szeretnének. A háború elsöpörte, de volt egy vita Európa jövőjéről, és minden ország elmondta a maga véleményét, így Magyarország is – idézte fel.
Közölte: ezt egy parlamenti határozatban rögzítették, és abban az van, hogy

mi egy csökkentett hatáskörű, nem közvetlen választású, hanem nemzeti delegációk alapján működő Európai Parlamentet képzelünk el a jövőben.

„Ez egy casus belli az Európai Parlament szemében, ezért arra nem számíthatunk, hogy onnan valaha is akár egyetlen jó szót fogunk kapni, hiszen megkérdőjeleztük az ott ülő képviselők állását” – mutatott rá.

Orbán Viktor kijelentette: minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta. Kifejtette: 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal, „ők megmondták, hogy mit akarnak”, aztán „ezeket konkretizáltuk, és ezeket végrehajtottuk”. Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület. „Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk” – jelentette ki. Megjegyezte: azóta már van tizennyolcadik igény is, de arról is megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban lesz.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a V4 négy szuverén államból áll, és a katonai segítségnyújtásról mindenki maga dönt, ez szuverén állami hatáskör.
Kiemelte:

Ukrajna és Oroszország ügyében a stratégiai célokat illetően egyetértés van a V4-ben. Magyarország is azt gondolja, hogy Oroszország nem jelenthet fenyegetést Európa biztonságára, és fontos, hogy mindig legyen a NATO-tagállamok és Oroszország között egy szuverén Ukrajna, amely meg tudja őrizni a területi integritását

– magyarázta.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormányfő kitért rá: Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, erre a pénzt már el is különítette, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát.
Kiemelte: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak, „előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését”, ez helyes és szükséges. Azt is jelezték, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja – tette hozzá.

Hangsúlyozta: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt a pénzt oda fogják adni az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra pedig már felhatalmazták a külügyminisztert – közölte.

Kijelentette:

„de mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább”.

Tehát „mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogyha egyre több ügyben, egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát, meg a tagállamait a jövő felé” – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta: ez rossz irány, „ezt mi sosem fogjuk támogatni”, mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van szó.

Kassán tárgyalnak a visegrádi kormányfők, téma Orbán sálja is

A miniszterelnök egy vasárnapi futballmeccsen viselt sáljára vonatkozó kérdésre azt válaszolta: „take it easy!”, a meccs az meccs, a politika pedig politika, és a kettőt nem kell összekeverni.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki rendkívül konstruktívnak nevezte a találkozót, azt mondta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban leginkább arról lehetett hallani, hogy miben különbözik a V4-es országok véleménye, a kassai találkozón megerősítést nyert, hogy a visegrádi partnereknek nagyon is szükségük van egymásra.

„A visegrádi országok mindig győztesek voltak, amikor együtt tartottak” – fogalmazott Morawiecki.

A lengyel kormányfő kiemelte: partnereivel megegyezett a véleményük abban, hogy az ukrajnai háborúnak minél hamarabb véget kell érnie, az ország területi egységének megőrzése mellett. Rámutatott: a háború következményeként újabb menekülthullámokra kell számítani Ukrajnából, s ezzel összefüggésben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen előzetes lépéseket a menekülthullám kezelésére, és segítsen többet az érintett országoknak. Szólt a fokozódó, déli irányból érkező illegális migrációról is, amit komoly kihívásnak nevezett.

A lengyel kormányfő elmondta: a találkozón sok szó esett az uniós forrásokról, amelyek elosztása – mint mondta – „néhányunk esetében igazságtalan, s igazságosnak kell lennie.” Leszögezte: „úgy gondoljuk, hogy az EU vezetésének egyformán kellene tekintenie az összes tagországra.”

Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta:

meggyőződése, hogy a V4-es együttműködésnek van értelme és jövője, és folytatni fogják a minisztériumok szintjén is.

Fontosnak mondta a kassai találkozót, ahol „nyílt párbeszédet sikerült folytatni olyan kérdésekről is, amelyekben különbözők az álláspontok” –, s ez utóbbiak tiszteletben tartása mellett – egyetértés volt Ukrajna tekintetében a legtöbb lényegi kérdésben, egyebek mellett abban, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, és katonailag és anyagilag is segíteni kell az orosz agresszió elleni harcában.

Elmondta, hogy terítéken szerepeltek energetikai kérdések is. „Azt akarjuk, hogy az energiaárak ne befolyásolják országainkat, erősíteni akarjuk az energetikai rendszerek ellenálló képességét, és meg akarunk szabadulni az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki.

Eduard Heger szlovák kormányfő elmondta:

segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére,

azzal összefüggésben, hogy a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, aminek következtében több, mint kétezer orvos adta be felmondását.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Rudolf Schuster korábbi szlovák köztársasági elnök (j) találkozója a V4-csúcstalálkozó után Kassán 2022. november 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök a V4-csúcstalálkozó után megbeszélést folytatott Rudolf Schuster korábbi szlovák köztársasági elnökkel Kassán. A kötetlen beszélgetésen az orosz–ukrán háború, valamint a szankciós válság Közép-Európa országait sújtó következményeit tekintették át – mondta. Rudolf Schuster 1999 és 2004 között volt Szlovákia államfője.

(MTI)