Magyarország békefórumként tekint a Türk Államok Szervezetére
2022. 11. 11.
Magyarország az ukrajnai háború szempontjából békefórumként tekint a Türk Államok Szervezetére (TÁSZ) – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az üzbegisztáni Szamarkandban, a szervezet csúcstalálkozóján.
Felszólalásában hangoztatta, hogy a türk szervezetben megfigyelői státusszal rendelkező Magyarország az egyetlen Európában megmaradt keleti nép, és földrajzi elhelyezkedése folytán, Ukrajna közvetlen szomszédjaként, a háború hatásai óriásak és azonnal jelentkeznek hazánkban. “Több mint egymillió menekült érkezett, az infláció az egekben van, és soha nem láttunk még olyan magas élelmiszer- és energiaárakat, mint most” – fogalmazott.
Kijelentette: Magyarország célja, hogy tűzszünet jöjjön létre Ukrajnában, és mielőbb béketárgyalások kezdődjenek. Csak ez tud véget vetni az energiaválságnak is – szögezte le a miniszterelnök.
Úgy vélekedett: a legnagyobb probléma, hogy Európában a békét akarók hangja sokkal halkabb azokénál, akik súlyosbítják a feszültséget. Az EU “eszkalációs spirálban” van, ráadásul a nemzetközi intézmények egyre inkább átpolitizálódnak, beszűkül a józan észre épülő, értelmes párbeszéd lehetősége – mondta.
Nehéz helyzetet teremtett fogalmazása szerint az is, hogy az Európai Unió súlyos szankciókat fogadott el, és ezek tovább rontják a terveket. Az eredeti terv az volt, hogy meggyengítik Oroszországot, és kikényszerítik a békét, de ennek az ellenkezője történt: a háború folytatódik, és nem Oroszország gyengült meg, hanem az európai gazdaság – fejtette ki.
Hozzátette: meglátása szerint Európának nincsne önálló akarata, ezért arra kell számítani, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját fogja támogatni, aminek következménye viszont, hogy az EU-ban több évre előre súlyos gazdasági helyzettel kell számolni.
A miniszterelnök külön köszönetét fejezte ki a TÁSZ-tag Törökországnak egyebek között az élelmiszerválság elkerülésében tett sikeres közvetítői lépéseiért, hangoztatva, hogy egy ilyen válság újabb tömeges migrációs hullámot váltana ki, és ez közvetlenül érintené Magyarországot, amely csak idén 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állított meg déli határainál.
Orbán Viktor köszönetet mondott a Türk Államok Szervezetének mostani csúcstalálkozóján részt vevők béke érdekében tett lépéseiért és nyilatkozataiért.
Méltatta Törökországot a magyar energiaellátás biztosításában játszott szerepéért is. Magyarország az energiaellátás szempontjából már most magas árat fizet, és az ellátás biztonságának feltétele a Törökországon keresztül vezető földgázvezeték, amely az egyetlen, teljes kapacitással működő vezeték kelet-nyugati irányban – mutatott rá.
Köszönetet mondott Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnöknek is, hangoztatva, hogy Azerbajdzsán az egyetlen reális diverzifikációs lehetősége Magyarországnak a nem orosz forrásból származó gázhoz jutás szempontjából. Baku emellett támogatja azt a kezdeményezést, hogy Azerbajdzsánból zöld villanyáramt hozhassanak Európába azeri-grúz-román-magyar együttműködés keretében.
A miniszterelnök elmondta, Magyarország érdekelt a kelet-nyugati együttműködés fenntartásában, mert ha nincs ilyen együttműködés, “mi Közép-Európában mindig rajtavesztünk”. Hazánk ezért teljes mértékben támogatja a Türk Államok Szervezetének munkáját, és azon lesz, hogy a következő évtizedben “a türk víziót sikeresen végrehajthassák” – tette hozzá.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország csatlakozik a kereskedelem könnyítésére és gyorsítására irányuló javaslatokhoz, és támogatja a türk befektetési alap létrehozását.
A miniszterelnök megköszönte a résztvevők hozzájárulását ahhoz, hogy az aszálymegelőzési intézet Magyarországon jöhetett létre.
A Türk Államok Szervezetének tagjai Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán csatlakozott. A szamarkandi a 2009-ben alapított szervezet kilencedik csúcstalálkozója volt.
A magyar kormányfő felszólalását kommentálva a csúcstalálkozót rendező Savkat Mirzijojev üzbég elnök fontosnak nevezte, hogy hallhattak az európai helyzetről. Szadir Zsaparov kirgiz elnök pedig azt köszönte meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a türk világ integrációjának erősítésében regionális és nemzetközi szinten is.
Orbán-Erdogan találkozó: nem adjuk fel közös céljainkat
Kétoldalú tárgyalást folytatott az üzbegisztáni Szamarkandban Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke pénteken – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Közlése szerint a két vezető sikeresnek értékelte a türk államok Szamarkandban megtartott csúcstalálkozóját.
A magyar-török kapcsolatokról Orbán Viktor elmondta: nem adják fel közös céljaikat a háborús válság idején sem. Elkötelezettek vagyunk a kétoldalú kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett; folytatjuk valamint újabb területekre terjeszthetjük ki a hadiipari együttműködést is – emelte ki a kormányfő.
Erdogan elnök a tárgyaláson leszögezte: Magyarország energiabiztonságának Törökország biztos háttere marad a jövőben is.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a két vezető egyetértett abban, hogy mielőbb fegyverszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség.
Az együttműködés elmélyítése és a kereskedelem erősítése is szóba került a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján
A Türk Államok Szervezetén (TÁSZ) belüli szorosabb együttműködést, a tagállamok közötti kereskedelem növelésének lehetőségeit és a TÁSZ szerkezeti reformját is megvitatták pénteken a szervezet országai kilencedik, az üzbegisztáni Szamarkandban tartott csúcstalálkozójukon.
Az ülésen felszólaló Savkat Mirzijojev, a házigazda Üzbegisztán elnöke bejelentette: a tanács országai közötti kereskedelmet egy ötéves stratégia keretében igyekeznének erősíteni, amely egyúttal intézményes reformokat is tartalmaz.
Sürgette emellett az övezeten belüli többoldalú multilaterális megállapodásokat, és leszögezte: átfogó partnerséget kell létrehozni a TÁSZ és az ENSZ élelmezési szervezete (FAO) között.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Ukrajnára kitérve kijelentette: Ankara minden szükséges erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy véget vessen a kelet-európai országban kilencedik hónapja folyó háborúnak. Emellett közös fellépést sürgetett a háborús konfliktusok és az illegális migráció ellen.
Gurbanguly Berdimuhamedow volt türkmén államfő, jelenleg a parlament felsőházának elnöke elmondta: a szervezet egyik feladata a konfliktusok csökkentése és a válságok “felelősségteljes megoldása”. Ennek érdekében a TÁSZ és az ENSZ együttműködésének fontosságát hangoztatta.
Sürgette továbbá a gazdasági folyosók kialakítását, valamint az együttműködés elmélyítését az energia és a közlekedés terén.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök felszólalásában a régió szempontjából is fontos karabahi rendezésre és az iszlamofóbia elleni fellépésre tért ki.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök méltatta a TÁSZ országai közötti “egyre erősödő egységet”, s a szervezet nemzetközi struktúrába történő mihamarabbi integrálása mellett foglalt állást. Aláhúzta azt is, hogy Kazahsztán “minden állam területi épségét támogatja”.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök elismerően szólt Magyarország aktív részvételéről “a türk világ integrációjának erősítésében”, és kijelentette, hogy Biskek támogatja a TÁSZ-on belüli közös befektetési alap létrehozását. A szervezeten belüli kereskedelem erősítése mellett is állást foglalt, és ennek érdekében szerkezeti átalakításokat is kilátásba helyezett.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentette, hogy a szervezet megfigyelői státuszt adott az Észak-ciprusi Török Köztársaságnak.
Közösen ültettek fákat az állam- és kormányfők a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján
Ünnepélyes körülmények között fákat ültettek el a Türk Államok Szervezetének szamarkandi csúcstalálkozóján részt vevő állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az ősi üzbegisztáni városban.
A türk szervezethez teljes joggal vagy megfigyelőként tartozó államokat is jelképező fákat az egykori selyemút egyik központjaként felvirágzó város központi részén, a Regisztán téren, a ma már múzeumként szolgáló egykori egyetemi épületek mellé telepítették.
Az ültetés előtt mondott beszédében a csúcstalálkozót rendező Savkat Mirzijojev üzbég elnök a szervezet keretében folytatott együttműködést méltatta, hangoztatva annak fontosságát is, hogy megőrizzék a “felbecsülhetetlen türk örökséget”.
A szervezet több államában, környezetvédelmi célzattal, nagyszabású fásítási program zajlik, csak Üzbegisztánban évente milliós méretekben terveznek faültetéseket.
A csúcstalálkozón felszólalva Mirzijojev arról is beszélt, hogy Szamarkand a béke és biztonság egyik központja, továbbá az oktatás és a tudomány egyik centruma is.
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában méltatta a város elmúlt években mutatott “fantasztikus fejlődését és fejlődési dinamikáját”, emlékeztetve arra, hogy van összehasonlítási alapja, mert néhány évvel ezelőtt is járt a világörökséghez tartozó üzbég nagyvárosban.
Jelezte azt is, hogy Magyarország örömmel vesz részt a csúcstalálkozón a fiatalokkal kapcsolatban megfogalmazott kezdeményezésekben.
Mirzijojev egyebek között a “türk világ ifjúsági csúcstalálkozójára” tett javaslatot.
A Türk Államok Szervezetének tagjai Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán, megfigyelőként pedig Magyarország és Türkmenisztán csatlakozott.
Az üzbég szervezők közlése szerint az érintett országok fővárosaiban, a szamarkandival egyidejűleg, szintén fákat ültettek el az összetartozás jelképeként.
MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Megkezdődött az orosz békefenntartók kivonása Hegyi-Karabahból →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
