2022. október 16., 18:33

Összeesküvés-gyakorlat az Európai Bizottságnál? Nyomozást indít az EU ügyészsége a vakcinabeszerzések miatt

Hosszú várakozás után csak megindítja a nyomozást az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office - EPPO), azzal az apró szépséghibával, hogy a hivatal nem hajlandó közölni, ki ellen. Jaj, az már csak a hab a tortán, hogy arról is hallgatnak, melyik gyártó mely beszerzéseiről van szó.

von der leyen
Fotó: TASR/AP

Még pénteken látott napvilágot a hír, hogy az Európai Ügyészség kissé talán a közvélemény nyomásának is engedve megindítja a nyomozást a régóta gyanús EU-s vakcinabeszerzések ügyében. Ahogy arra bizonyára olvasónk is emlékeznek, az EU 2019-20 fordulóján, a koronavírus-járvány zenitjén vakcinabeszerzési programot hirdetett, mondván, a tagállamok közösen jobban és hatékonyabban léphetnek fel a vakcinagyártókkal szemben.

A ki nem mondott ígéret tulajdonképpen az volt, így minden tagállam olcsóbban jut majd oltóanyaghoz, mintha egyesével nekiállnának tárgyalni a Pfizer, az AstraZeneca vagy a Moderna képviselőivel.

A fogaskerekek közé, ahogy az ilyenkor lenni szokott rögtön homokszemek csúsztak. Egyszerre több is! Nem csak késtek a szállítmányok, egyes tagállamok még egymásra licitálva rá, s tették a kezüket bizonyos tételekre. Azok az országok, mint például Magyarország, amelyek nyitottak voltak a keleti, orosz és kínai vakcinák felé, már vígan oltották lakosságukat, mire Nyugatról megérkeztek az első nagyobb tételek. Lassacskán aztán rendeződött a helyzet, de a java csak ez után jött…

Az Európai Ügyészség az Unió Lisszaboni szerződése által létrehozott szerv, amelynek az EU 27 tagállama közül 22 tagja. Az Európai Ügyészség feladata hivatalosan az EU költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal, és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel – úgy mint az EU pénzügyi alapjait érintő 10 000 eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló ÁFA-csalások – kapcsolatos nyomozás és vádemelés. Létrejöttét megelőzően ilyen ügyekben csak nemzeti hatóságok indíthattak nyomozást, saját határaikon belül. A közvélekedéssel ellentétben az európai bűnüldöző szervezetek az Európai Csalás Elleni Hivatal - OLAF, az Eurojust és az Europol sem végezhetnek nyomozati munkát. 

Az EPPO által összehívott konferencián sajnos nem derült ki, mely szervezetek vagy kik állnak vizsgálat alatt, ahogy az sem, melyek azok a vakcinaszerződések, amelyeket az Ügyészség annyira gyanúsnak talált, hogy megindították a nyomozást.

Elképesztő közérdeklődést követően adjuk ezt a kivételes megerősítést, de a jelenlegi állapotban semmiféle további adatot nem hozunk nyilvánosságra!

- közölték az EPPO illetékesei.

Szia Albert, fenn vagy még?!

Könnyedén adja magát a feltételezés, hogy Ursula von der Leyenről, és az Európai Bizottság Pfizer gyógyszergyártóval kötött szerződéséről van szó. Korábban Emily O’Reilly, uniós ombudsman is élesen kritizálta a bizottságot, amiért újságírói kérdésre nem adták ki az érintett szerződéseket, holott ez elvileg kötelességük lett volna. Eltűntek például von der Leyen elhíresült SMS-ei, a Bizottság, hiába érte ezeket külön Alexander Fanta újságíró, nem adta ki az üzeneteket, mondván, elkallódtak valahol. A New York Times 2021 áprilisában még azt írta, a von der Leyen és a Pfizer-főnök, Albert Bourla között váltott üzenetek „nagyban hozzájárultak” az EB és a gyógyszergyár közötti megegyezéshez, azok létezését pedig korábban maga az EB-elnök is elismerte egy interjúban.

Mit ad Isten, a Bizottság nem tartotta fontosnak megőrizni azokat, csak emaileket és hivatalos leveleket adott át Fantának.

A lap fent említett cikke érdemes az átolvasásra. A NYT már tavaly áprilisban arról írt, az EB-elnök és a Pfizer-CEO közel egy hónapon át szinte napi rendszerességgel váltottak üzeneteket, illetve beszéltek telefonon. Meg is lett a barátság eredménye, 1,8 milliárd(!!!) adag vakcinára kötöttek szerződést, akkor, amikor a Pfizer korábbi legnagyobb biznisze „mindössze” 300 millió vakcináról szólt – az Egyesült Államokkal. A sajtóban megjelent, egyébként hivatalosan soha meg nem erősített vakcinaárfolyam szerint az EB nagyjából 35 milliárd eurót fizethet(ett) ki a Pfizernek, köszönhetően az időközben szőrén-szálán eltűnt SMS-eknek (is). A feltételes mód nem csak a vakcinaárak miatt indokolt. Egyelőre az sem tejesen tisztázott, a megrendelt 1,8 milliárd Pfizer-vakcinából (900 millió, illetve opció újabb 900 millióra) mennyi került eddig leszállításra.

Az arányokat szépen szemlélteti, hogy 2021 májusában, mikor a Pfizer 1,8 milliárdos üzletét bejelentették, az EU már legalább 600 millió adag vakcinát biztosított be a tagállamoknak, jórészt szintén az amerikai Pfizertől.
Aha Ursula, még igen! Mizu?

A NYT cikkének egyébként esze ágában sem volt az üzenetváltásokat kritizálni, csakhogy néhány újságírónak, köztük Alexander Fantának eszébe jutott, ha már ennyi pénzről van szó, csak meg kellene nézni, miként egyezett meg az EB-elnök a Pfizerrel. Fanta ekkor az EU által lépten-nyomon elvárt átláthatóságra és szabad információ hozzáférésre hivatkozva beadta kérelmét az SMS-ekre vonatkozóan, mire a Bizottság közölte, az ehhez hasonló „efemer, rövid életű dokumentumokat” nem tartják meg. Keresték ugyan, de sajna nincsenek meg.

Később az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors) kezdett szaglászni, mire kiderült, az Európai Bizottság nem hajlandó semmiféle információt szolgáltatni von der Leyen személyes szerepéről vagy a szerződés létrejöttéről.

Annyi azért kiderült, az EB alaposan eltért a korábban bevett eljárástól, nem erre a célra kijelölt delegációk egyezkedtek, hanem egy-egy ember. Értsd: Ursula von der Leyen és Albert Bourla. Az Európai Bizottság végül a Számvevőszék kifejezett kérése ellenére sem volt hajlandó információkat átadni az EB-elnök és Bourla között zajló előzetes egyezkedésről. Később az Európai Parlament különleges bizottsága is foglalkozott a kérdéssel. A bizottságot vezető szocialista EP-képviselő Kathleen van Brempt úgy nyilatkozott, különösen az eltűnt SMS-ek és az a tény ad okot a gyanúra, hogy a szerződéskötést megelőző tárgyalásoknak semmiféle írásos nyoma nem maradt.

Kéne 1,8 milliárd adag vakcina!

Az Európai Bizottság egyelőre nem volt hajlandó kommentálni az esetet, holott az nem egy okból igen aggályos. Persze fenn kellene tartanunk a lehetőségét annak, hogy az informális kapcsolattartásnak nem volt hatása az üzletre, csakhogy ennek ellenkezőjét maga von der Leyen ismerte el.

Nyilván az első szempont a törvényesség kérdése.

Nem tudni, milyen személyes érintettsége lehet von der Leyennek abban, hogy az EU épp a Pfizerrel kötött egy ekkora vakcinabeszerzési üzletet. Elképzelhető, hogy nem történt törvénysértés, akkor viszont különösen furcsa, hogy mindenféle dokumentumnak nyoma veszett, sok-sok SMS veszett el szőrén szálán. Elmúlt már az a kor, hogy a telefonokból állandóan törölgetni kellett az üzeneteket, mert betelt a memória.

Bármennyire is szeretnénk jóhiszeműek lenni, a körülmények együttállása annyira furcsa, hogy képtelenség szkepszis nélkül fogadni az EB-s nyilatkozatokat.

A másik fő probléma, hogy a Bizottság tartózkodó, elkenő hozzáállása csak még tovább rombolja az Európai Uniós intézményekben már eleve megrendült bizalmat. Épp itt az ideje, hogy a korrupciós vádakat oly könnyedén osztogató EU-s intézmény és vezetője tisztázzák magukat, ugyanis jelenleg nagyon úgy fest, valakik nagyon meggazdagodtak egy globális válságon. A képmutatás meg ugye csúnya dolog!

Nagyon nehéz most azzal érvelni, hogy az interneten terjedő elméletek a COVID-járvány „üzleti jellegéről”, a vakcinalobbiról és hasonlókról összeesküvés-elméletek csupán, amikor az Európai Bizottság a nagy nyilvánosság előtt épp egy összeesküvés-gyakorlatot hajt végre.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.