Több mint tízéves szünet után a társelnökök találkozójával kezdődött meg tegnap Bukarestben a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésszaka, amely a Romániában élő magyar és a Magyarországon élő román kisebbség gondjait hivatott feltérképezni és megoldani.
A magyar fél egyebek mellett a restitúciós kérdésekre, a stadionokban hallható gyűlöletbeszédre, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium, a magyar orvosképzés és a jelképhasználat ügyére vár megoldást – közölte Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság magyar társelnöke. Felidézte: az 1996-ban aláírt magyar–román alapszerződés szerint a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására létrehozandó, szakértőkből, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló vegyes bizottságnak évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írták alá. A 2011-ben tartott nyolcadik bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt meg.
A kisebbségek helyzetéről folytatandó államközi párbeszéd intézményes keretének újraindításáról tavaly állapodott meg Gyulán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bogdan Aurescuval, a román diplomácia vezetőjével. Ekkor Kalmár Ferenc és Iulia Matei, a bizottság akkori társelnöke aláírta a nyolcadik ülésszakot lezáró jegyzőkönyvet, amelybe azt is belefoglalták, hogy a 18 pontot – amelyekről az évek során nem sikerült megállapodni – a kilencedik ülésszakon tárgyalják meg, kiegészítve őket az időközben felmerült problémákkal.
Kalmár Ferenc tegnap a kisebbségi vegyes bizottság jelenlegi román társelnökével, Daniela Gitman államtitkárral találkozott, hogy előkészítsék a mintegy harminctagú testület jövő tavasszal tartandó plenáris ülését. A román fél egy új jegyzőkönyv-struktúrára tett javaslatot, ezért Kalmár Ferenc szerint a magyar félnek először meg kell vizsgálnia, hogy azok a problémák, amelyek a romániai magyar közösséget feszítik, beleférnek-e a román fél által javasolt új (az identitásmegőrzést szolgáló intézkedésekre összpontosító) struktúrába, és szükség esetén kiegészítést javasoljon tárgyalópartnerének. Arra a kérdésre, hogy mit várnak a több mint tízéves szünet után újrainduló párbeszédtől, amelynek a 18 megoldatlan ügy „történelmi örökségére” és sok azóta felmerült problémára kell választ találnia, a miniszteri különmegbízott annyit mondott: a párbeszédet mindenképp fenn kell tartani, és mindig a megegyezés reményével kell tárgyalóasztalhoz ülni.
