A CIA előzetes figyelmeztetése dacára nyerte meg a Szovjetunió az űrverseny első futamát
2022. október 4. 13:20 MTI, Múlt-kor
65 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel az első műholdat az egykori Szovjetunióban. A mindössze 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer fellövése jelentette a szovjet űrkorszak kezdetét. Ezt annak idején a nyugati szakemberek is elismerték.
A Szputnyik–1 replikája a National Air and Space Museumban
Korábban
Világtörténelmi jelentőségű esemény
Az American Aviaton repülési magazin 1957-ben így lelkesedett: „A szovjet műhold fellövése nemcsak hatalmas tudományos eredmény volt, hanem az egész világtörténelem egyik legnagyobb eseménye”.
1957. október 4-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor indították útjára az oroszul szputnyiknak nevezett eszközt, amely 1440 fordulatot tett meg a Föld körül és 1958 január 4-én, 92 napi működés után elégett az atmoszférában.
Az amerikaiak is figyelték
Mint az a CIA 2017-ben megnyitott aktáiból kiderült, az amerikai titkosszolgálat is jó előre tudott a szovjet Szputnyik műhold ezelőtti fellövéséről. Ugyan az amerikai közvéleményt meglepte, ám Dwight D. Eisenhower amerikai elnök sokat tudott a világ első műholdja, a Szputnyik terveiről.
A dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat, a katonai vezetés és a kormány nemcsak az űreszköz terveiről tudott, de arról is, hogy 1957 végén akarják pályára állítani. A Szputnyik fellövése volt az űrkorszak nyitánya, egyben a Kreml nagy hidegháborús fegyverténye, az amerikai vezetést azonban nem lepte meg.
A rakétaindítás előtt a CIA két értékelést is kiadott, a korábbi 1958-ra tette az első műholdat, a második, 1957 márciusában kibocsátott becslés már lehetségesnek tartotta, hogy még abban az évben fellövik a rakétát. Allen Dulles, a CIA korabeli igazgatója már a két jelentés előtt írt egy levelet a védelmi minisztériumnak, melyben az amerikai műholdfejlesztést sürgette. „Tudományos közösségünk és az egész nemzet mérhetetlen tiszteletét vívnánk ki, ha a mi országunk küldhetné az űrbe az első műholdat” – írta levelében.
Az első élőlény az űrben
Az október 4-i fellövés után egy hónappal már Lajka kutyával a fedélzetén indult az űrbe a szovjet Szputnyik–2 műhold.
Lajka, a kutya
A híres eb azonban – mint azt a kísérletben közreműködő tudós 2002-ben elárulta – néhány órával a fellövés után a túlmelegedett kabinban elpusztult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- A feledésből robbant vissza a köztudatba a rock királynője, Tina Turner tegnap
- Európai hírű építész volt Kossuth Ferenc, mielőtt belépett a magyar politikai életbe tegnap
- Robert Capa egyetlen fotósként az első hullámban lépett partra a D-napon tegnap
- A gyerekeket és felnőtteket egyaránt magával ragadta George Lucas űrmeséje tegnap
- Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát 2024.05.24.
- A rendőrséghez fordult lapjának hamisítása miatt Jean-Paul Marat 2024.05.24.
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 2024.05.24.
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 2024.05.24.