Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel, SITA/Martin Medòanský, kollázs: körkép.sk

 

Határellenőrzéseket vezetett be Csehország és Ausztria is a Szlovákiával közös határain csütörtökre virradó éjféltől. Az ügyben már sokan megszólaltak, konkrét információ az okokról nincs. Annyit tudni, hogy az illegális migráció erőteljes hulláma miatt volt rá szükség, és hogy ez Németországgal, mint célországgal van összefüggésben. Hogy konkrétan mi miatt nyúltak a viszonylag drasztikus lépéshez a szomszédos országok, egyelőre nehéz megmondani. Bár akad néhány beszédes körülmény.

 

Migráció

 

Újra erőteljes migrációs nyomás alakult ki a nyugat-balkáni útvonalon. A Frontex adatai szerint január és augusztus között több mint 86 ezer illegális határátlépést regisztráltak (ezek a sikeres és megerősítést nyert határátlépések). A legtöbb illegális bevándorló Szíriából érkezett (33 ezer), a második legtöbb személyt számláló csoportról viszont nincs származási adat – pedig 15 ezer emberről van szó. Közel 14 ezren érkeztek Afganisztánból, 5600-an Törökországból, 5000-en Tunéziából.

 

Ez azonban csak az egyik része a dolognak. A másik az uniós országóbl kiutasítottak és a ténylegesen távozók közti hatalmas különbség. Az EU adatai szerint az idei év első negyedében több mint 83 ezer illegális migráns kapott kézhez végzést a kiutasításról. Ebből még 20 ezer sem hagyta el az adott ország területét, vagyis a kiutasítottak háromnegyedét lehetetlen hazaküldeni.

 hirdetes_810x300  

 

Ehhez tegyük hozzá, hogy Magyarország már augusztustól arra figyelmeztet, hogy hatalmas migrációs nyomás érzékelhető a nyugat-balkáni útvonalon. Míg 2016-ban 19 ezer határátlépési kísérletet regisztráltak, tavaly már 119 ezret, idén pedig az év első nyolc hónapjában 150 ezernél is többet.

 

Káčer és a szlovák liberális nagyképűség

 

Időközben megszólalt a témában Jaroslav Naď védelmi miniszter és Rastislav Káčer külügyminiszter is. Ez utóbbi nemcsak előszeretettel bírálja a magyar kormányt, de a szlovákokat is riogatta már magyar revízióval. Káčer hivatalos álláspontja ma az, hogy Szlovákia kész segítséget nyújtani Magyarországnak déli határai védelméhez.

 

Naď szerint a határellenőrzések bevezetése politikai nyomásgyakorlás. Azt nem fejtette ki, hogy milyen irányban.

 

Káčer azért nem hazudtolta meg magát, és nem túl ízléses megjegyzést tett Magyarországra a liberálisokkal igen kesztyűs kézzel bánó Braňo Závodský (Rádio Expres) politikai műsorában.

 

A kérdésre, hogy Szlovákia miért nem vezet be határellenőrzéseket Magyarországgal szemben, azzal válaszolt, hogy Szlovákia számára ez elvi kérdés, mert „rendkívül Európa-orientált, és az emberek szabad mozgása hatalmas érték”.

 

Aztán hivatalba lépése óta talán először, megmutatta hogy Magyarország kapcsán semmit sem változott:

 

Műsorvezető: Mi legyen akkor Orbánnal, aki korábban kijelentette, hogy egész Európát megmenti a migránsoktól?

 

Káčer (ironizálva): Ez tőle cinizmus, mert ő akart lenni az a kínai nagy fal, ami megvédi majd a keresztény Európát, de most úgy tűnik, hogy ez a nagy fal elég hézagos.”

 

fogalmazott.

 

Mondta ezt az a Káčer, aki a visegrádi négyeket „rombolónak” nevezte, amiért felléptek a migrációt támogató uniós migránskvóták ellen.

 

Szóval: Magyarországot évekig meghurcolták bevándorlással kapcsolatos véleménye miatt, az EU nem segítette a határvédelemben, sőt bírálaton kívül mást nem kapott a határok védelmére, Brüsszel folyamatosan a migránsok jogainak megsértésével vádolta meg, miközben a liberális Nyugat-Európa szó szerint ösztönözte a migrációt, erre Brüsszel egyik legnagyobb híve és kritikátlan követője, aki jelenleg a szlovák külügyminiszter, kvázi  Magyarországnak rója fel a migrációs hullámot.

 

A liberális ködön túl

 

A liberális narratíva nyilván kifogásokat fog gyártani a tehetetlenségük és felelősségük elrejtése érdekében. Ami viszont a szlovák-magyar határellenőrzéseket illeti, annak elmaradása teljesen más okokra vezethető vissza.

 

A szlovák-magyar határ hossza csaknem 655 kilométer. Ez hatalmas távolság, ennek ellenőrzése hatékonyan lehetetlen feladat, főleg úgy, hogy a rendőrség és az idegenrendészet, de még a katonaság erőinek nagy részét az ukrán menekültáradat köti le keleten. Így nem az uniós elvek, hanem a pénz- és emberhiány készteti Szlovákiát arra, hogy a gazdaságosabb megoldást választva Magyarországot segítse a déli határ megvédésében.

 

A cseh-szlovák határellenőrzések mögött azonban mást kell sejteni. Mégpedig Németországot.

 

A németeket is sújtja az energiaválság, a drágulás, a szankciók, amelyek súlyos belpolitikai feszültséget generálnak. A már befogadott migránsok súlyos tehertételt, az érkezők pedig nehéz politikai helyzetet jelentenek egy pattanásig feszült szituációban, ezért belengették a határellenőrzések bevezetését a Csehországgal közös határon, amit a csehek igyekeznek elkerülni.

 

Több tízezer cseh állampolgár dolgozik és ingázik nap mint nap Németországba. Mind az ingázok tömege, mind a cseh ipari export súlyos fennakadásokat szenvedne el, ha tartós határellenőrzésekkel nehezebbé válna a kereskedelem és a munkaerő-áramlás a két ország között. A cseh kormány pedig úgy döntött, hogy a szlovák határ ellenőrzése a kevésbé fájdalmas lépés.

 

Prága nincs könnyű helyzetben. A hétről hétre kormányváltást követelő tüntetők több tízezres létszáma is jelzi, hogy a Fiala-kormánynak megoldást kell találnia a rohamosan romló gazdasági helyzetre. Az energiaárak elszabadulása ellen bejelentett ársapka ilyen lehet, de irdatlan összegbe, több mint ötmilliárd euróba kerül. A kérdés, hogy honnan teremtsék elő (értsd: vegyék el) ezt a pénzt…

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.