2022. szeptember 28., 18:16

Ki segít rajtunk?

A nyugdíjasok száját már befogták. Legalábbis ebben reménykedhetett a kormány, amikor úgy döntött, másodszor is kifizeti a karácsonyi nyugdíjat. Kis szépséghibája a dolognak, hogy novemberben csak az eredeti összeg 70 százalékát kapják meg az idősek. Sok nyugdíjas számára ez csupán pár tíz eurót jelent majd. De ahogy mondani szokás, ajándék lónak ne nézd a fogát. Egy pofonnál azért ez is többet ér.

Fotó: pixabay.com

Úgy látszik, ennek a kormánynak túlságosan sok energiája ment el a saját válsága kezelésére, mert átfogó kríziskezelő programot eddig még nem láttunk tőle. Csak a tűzoltás folyik, hol ennek, hol annak adnak pár eurót. Miközben sokan rettegnek a téltől, az újévtől, attól a sok rossztól, amit a tévében, rádióban hallanak. Amiről az újságok írnak…

Maris néni az alig 350 eurós nyugdíjából már eddig is csak nagy nehezen húzta ki nyugdíjtól nyugdíjig. Egész életében túlélési stratégiákon dolgozott, sosem dúskált a földi javakban. A beosztás nagymestereként fillért fillérre rakva tudta megvalósítani kicsinyke, ám számára fontos álmait. Most viszont már ő is csak tanácstalanul tárja szét a kezét…

Mi lesz a kisnyugdíjasokkal, az egyedül élő idősekkel? Mit segít rajtuk az egyszeri pár eurós gyorssegély és a jövőre esedékes nyugdíjemelés, ha az infláció és a rezsiárrobbanás mindent visz? Nem érdemelnének többet ennél? Például garantált és megfizethető gáz-, villany- és vízárat, esetleg olcsó tűzifát, ingyenebédet? Valamit, ami segítene nekik átvészelni ezt a nehéz időszakot. Nem szólhat az életük csak arról, hogy azon gondolkodjanak, esznek-e vagy rezsit fizetnek… Ennél sokkal többet érdemelnek!

De folytathatnánk a sort az egyedülálló szülőkkel, a nagycsaládokkal, a kis jövedelemből élőkkel. Velük mi lesz? Nekik nem jár semmi? Egy többgyermekes anyuka aligha mondhatja kamasz csemetéinek, hogy bocsánat, gyerekek, de ma nincs vacsi. Nem teheti meg, hogy nem ad tiszta ruhát, tízórait és nem olthatja le a hosszú téli estéken már nyolckor a villanyt, ha a gyereknek még tanulnia kell.

És akkor mit tehet a szülő, ha gyermekét tehetséggel áldotta meg az ég? Amikor a sportban, a művészetekben vagy bármi másban kimagaslik a többiek közül. A tehetséggondozás a szülő részéről is sok anyagi áldozattal jár… Nyesegessék le a repülni vágyó csemete szárnyait, ahelyett, hogy engednék repülni, röptetnék?

Kártyavárként omolhatnak össze a családi költségvetések, pillanatok alatt fogyhatnak el a családi aranytartalékok és ottmaradnak az emberek megfürödve, legatyásodva, reményt vesztve. Muszáj ezt a sokkoló, lélekromboló helyzetet kivárni? Nem lehetne inkább elkerülni, vagy legalább mérsékelni? Mire vár a kormány? Az emberek már egyre türelmetlenebbek és idegesebbek. Nincs egy nyugodt éjszakájuk.

Nincs rosszabb, mint a bizonytalanság. Hogy nem tudjuk, mi várható. Pedig még a biztos rossz tudata is megnyugtatóbb, minthogy csak élünk bele a vakvilágba. A télre és az új évre fel kell készülnünk. Anyagilag is. Már akinek módja lesz rá…

Maris néni fáskamrája, spájza tele van… Gondosan félreteszi a novemberben érkező eurókat is, a nyáron kapottak mellé. Egy-két zöldhasú, néhány ötvenes még akad a dugi helyen… De több már nincs. Mi lesz, ha elfogy? Csak nem éri meg azt a szégyent, hogy a gyermekeitől kell kérnie némi hozzájárulást a rezsihez, vagy élelemre?

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.