5 tipp, ha minden a legnagyobb rendben

1. Meg kell ünnepelni. Biztosan önnek is feltűnt, hogy régebben sokkal többet ünnepeltek az emberek. A munkahelyükön például. Ön vissza tud emlékezni, hogy hány névnapot tartottak a munkahelyén azokban a szép évtizedekben? Hárombetűs számok jönnek ki, ugye? Hát az ilyenből is egyre kevesebb van. De mi történhetett? Annyi a munka, hogy nem marad idő ünneplésre? Vagy elfelejtették az emberek, hogyan kell ünnepelni? Reméljük valaki kinyomozza a probléma gyökerét. Ünnep nélkül hétköznapok sincsenek, az élet pedig egyhangú szürke tömb. Ha tehát úgy érezzük, minden a legnagyobb rendben, hívjunk össze néhány embert, és adjuk meg a módját.

2. Ne nézd meg a híreket. Aki manapság azt gondolja, hogy minden rendben vele is, meg a világgal is, nyilván nem néz híreket. Ez vajon azt jelenti, hogy aki rosszul van a hírektől, az a hírek mellőzésétől automatikusan jobban lesz? Csak akkor tudjuk meg, ha kipróbáljuk. Mindenesetre, aki eddig elvolt hírek nélkül, az már ellesz ezután is.

3. Szóda. Már a múlt heti tippek közé is besoroltuk a szódát, hiszen hozzánk hasonlóan ő is többet érdemel. További jó hír, hogy valószínűleg a jövő heti tippek közé is bekerül. Így folytatjuk szépen, amíg abba nem hagyjuk. Ezzel szeretnénk a kedves olvasókat arra ösztönözni, hogy ha van egy-egy jó szódás történetük a múltból, akkor a hosszú őszi estéken írják meg a Kopertába. Ha a múltból nincs, lehet a jövőből is. Nem válogatunk.

4. Ne beszélj róla. Van az embernek egy levakarhatatlan szokása, ami abban merül ki, hogy szeretne meggyőzni másokat arról, hogy gondolják vagy csinálják azt, amit ő. Mert hogy szerinte az a legjobb. Ideális esetben a folyamat végén az összes létező ember ugyanazt csinálná és gondolná, ami nyilván egyenlő lenne a világbékével, a földi paradicsommal. Viszont az eddigi tapasztalatok alapján ez teljes képtelenség, arról nem is beszélve, hogy a véleményünk is csak addig olyan, amilyen, amíg meg nem változik. Szóval, ha meg vagy győződve róla, hogy minden a legnagyobb rendben, ne nagyon dicsekedj vele, mert még képesek és elhitetik veled az ellenkezőjét.

5. Valami vicceset a végére.

– Valahogy most olyan szomorkásra sikerültek ezek a tippek, kedves István. Nem lehetne meghumorosítani legalább a végét?

– Tudod, hogy vagyok én ezzel. Mindenki máson nevet. Kell néha ilyen is. A múltkor a kenyeresnél azt a kiflis pontot éppen ki akartam dobni, gondolván, hogy gyenge. Egy hétre rá meg üzentek, hogy az volt a legjobb. Oké, mondjuk nekik boltjuk volt sokáig, szóval tudják, mitől zörög a paraszt.

– Én értem, de akkor is kitalálhatnál még valamit. Ez így olyan laposka.

– Laposka. Rendben. Majd akkor még valamit kitalálok.