Nyitókép: Getty Images

 

A szlovákiai fiatalok átlagosan a 31. életévük betöltése előtt hagyják el a szülői házat. Ez a tendencia a koronavírus-járvány és az ingatlanárak emelkedése ellenére évek óta változatlan. Szlovákia ebben a mutatóban a harmadik helyen végzett az uniós országok között, csak a portugálok és a horvátok hagyják el idősebb korban a szülői házat.

 

 „Szlovákia 2011 óta ugyanazt vagy nagyon hasonló eredményt ért el, ami hosszú távú tendenciát jelez. Tavaly Portugália vezette a listát, ahol a fiatalok az uniós országok közül a legkésőbb (33,6 évesen) hagyják el otthonukat. Utánuk következnek a horvátok, akik alig több mint 33 évesen távoznak otthonról, a dobogó harmadik fokán pedig a szlovákiai fiatalok állnak”

 

– közölte Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

 

 hirdetes_300x300  

Legfiatalabban az északi országok fiataljai távoznak otthonról

 

Az elemző szerint a rangsor másik oldalát az északi országok – Svédország (19 év), Finnország (21,2 év) és Dánia (21,3 év) uralják. A fiatal európaiak átlagosan 26,5 évesen hagyják el a szülői házat.

 

Ezzel kéz a kézben mozog a szülőkkel együtt élő fiatalok aránya is. Míg a skandináv országokban a fiatalok 16–18%-a él a szüleivel, addig Szlovákiában a fiatalok nem egész kétharmada.

 

„Hosszabb távon nézve viszont csökkenő tendenciát mutat az arány, ugyanis Szlovákiában 2012-ben a 74%-ot is meghaladta a szülőkkel együtt élő fiatalok száma. Az említett Horvátországban ez az arány a háromnegyedet is meghaladta“

 

– jegyezte meg Horňák.

 

Problémát jelent az ingatlanárak emelkedése a bérlakások hiánya

 

Az elemző szerint a szülőkkel együtt élő fiatalok arányát a lakhatás elérhetősége is befolyásolja, ami az ingatlanárak emelkedése mellett folyamatosan romlik. A jelzáloghitelek emelkedő kamatai még a társfinanszírozás szükségességével együtt is magasabb követelményeket támasztanak a fiatalok személyes költségvetésével szemben. Ezek a piaci feltételek azonban még nem mutatkoznak meg az otthonról való távozás korának növekedésében vagy a szülőkkel együtt élő fiatalok magasabb arányában.

 

Horňák szerint a másik probléma a bérlakások elérhetősége, hiszen Szlovákiában a bérlakások aránya megközelítőleg csak a 8%-ot éri el, ami rendkívül alacsony szám a nyugati vagy északi országokhoz képest.

 

„Különösen a posztkommunista országokban figyelhető meg a tulajdonosok által lakott lakások magas aránya, ami a korábbi rezsim maradványainak tudható be, amikor még volt, vagy előnyösen lehetett lakást vásárolni”

 

– emlékeztetett.

 

Az elemző szerint az egyik lehetséges megoldás a bérlakások elérhetőségének növelése, amely szélesebb önállóság lehetőségét nyitná meg a fiatalok, illetve más csoportok, például az egyedülálló szülők számára.

 

Teraz.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!