Kisida Fumio japán kormányfő elmondta, hogy országa szorosabbra akarja fűzni együttműködését a kontinenssel, és azon fog munkálkodni, hogy biztosítsa az Afrikába tartó gabonaszállítmányok célba érkezését.

"Ha feladjuk a szabályokon alapuló társadalmi rendet és hagyjuk, hogy a status quón egyoldalúan, erővel változtassanak, akkor annak a hatása nemcsak Afrikára, hanem az egész világra ki fog terjedni" - fogalmazott Kisida, aki videókapcsolaton keresztül szólalt fel a találkozón, miután pozitív lett a koronavírustesztje.

A harmincmilliárd dolláros összeget három év alatt tervezik folyósítani: többször kisebb összegeket fordítanak majd az élelmiszerbiztonságra az Afrikai Fejlesztési Bankkal együttműködve.

A tunéziai állami hírügynökség arról adott hírt, hogy Hajasi Josimasza japán külügyminiszter közlése szerint Japán 100 millió dollárt ad Tunéziának arra, hogy enyhítsék a koronavírus-világjárvány kedvezőtlen hatásait.

Tokió kezdeményezésére háromévente rendeznek nemzetközi konferenciát az afrikai kontinens fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A szombaton kezdődött kétnapos rendezvényen a pandémia okozta leállás hatásai, az ukrajnai háború miatt súlyosbodott élelmiszerválság és a klímaváltozás kerülnek elsősorban napirendre.

Egyes afrikai országok között kiélezte a feszültséget a tuniszi találkozó, mert a konferenciára meghívták a Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front nevű mozgalom vezetőjét is. Emiatt Marokkó pénteken bejelentette, hogy bojkottálja a rendezvényt, és tiltakozásul hazahívta Tunéziában akkreditált nagykövetét.

Nyugat-Szahara 1975-ig spanyol gyarmat volt, utána Marokkó annektálta a terület egy részét. A ritkán lakott, de nyersanyagokban, elsősorban foszfátban gazdag sivatagi régió nagy részét azóta Rabat ellenőrzi, de a Polisario Front és a marokkói erők többször összetűzésbe kerültek a terület hovatartozása miatt.

(MTI)