Caj Jing-ven tajvani elnök kormánya emellett 108,3 milliárd dollár (1465 milliárd forint) értékben tervezi harci repülőgépek és egyéb katonai felszerelések beszerzését.

Ezzel a sziget vezetése minden korábbinál több pénzt fordíthat fegyverkezésre. Tajvan 2017 óta folyamatosan emeli védelmi kiadásait. Tavaly Tajpej azt jelentette be, hogy 2026-ig 8,69 milliárd amerikai dolláros (kb. 3500 milliárd forint) védelmi pótköltségvetést vezetnek be a rendes védelmi kiadásokon felül, amelyből leginkább a haditengerészet fejlesztését tervezik, többnyire új hadihajók és rakéták beszerzésével.

Tajvan legjelentősebb fegyverszállítója az Egyesült Államok. A sziget hadserege jól felszerelt, de méretében eltörpül a kínai hadsereggel szemben. Caj prioritásnak nevezte a fegyveres erők korszerűsítését.

A sziget és a területet magáénak tartó Peking között azt követően mérgesedett el a korábbinál is jobban a viszony, hogy a hónap elején Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke Tajvanra látogatott. A hasonló diplomáciai lépéseket Kína rendre szuverenitása megsértésének tekinti. Pelosi látogatása miatt szankciókkal sújtották a politikust, a kínai hadsereg pedig minden korábbinál nagyobb hadgyakorlatba kezdett Tajvan körül.

Tajvan 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta de facto önálló kormánnyal rendelkezik. Tajpej elutasítja Peking fennhatóságát a sziget fölött, arra hivatkozva, hogy a Kínai Népköztársaság uralma sosem terjedt ki Tajvanra, és csak a tajvaniak dönthetnek a saját jövőjükről.

(MTI)