„Dicsőség annak, aki téged titokzatosan fölkent” – Papszentelés Debrecenben

Dicsőség Krisztusnak, aki téged kiválasztott. Dicsőség annak, aki neked erőt adott. Dicsőség annak, aki téged titokzatosan fölkent”

– énekeljük a tropárban Szent István király ünnepén, és megfigyelhető, hogy az első hangú tropárok mindig e hármas dicsőségsorral fejeződnek be – hívta fel a figyelmet tanításának elején a főpásztor.

Bizánci Egyházunk nagyon szereti ezt a szót: „dicsőség”. Mi, görögkatolikusok sem mindig mondjuk végig a köszöntést, csak ezt az első szót: dicsőség. Érdemes erre odafigyelni, főleg nekünk, akik bizánci lelkületben éljük életünket, hogy milyen gyakran jelenik meg a dicsőítés.

Szükség van az Isten dicsőítésére,

és hogy az Egyház tanítson bennünket erre, mert talán sokszor elsikkad az imaéletünkből. Mert hogyan szoktunk imádkozni? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Általában kérünk valamit Istentől, hálát adunk neki, bűnbánatot is gyakorlunk, de a spontán dicsőítésre kevés figyelmet szentelünk egyénileg. Pedig ez a legmagasztosabb imaforma, a többibe akarva-akaratlanul önzés, saját érdek vegyül.

A dicsőítésben tudjuk kimondani, ki valójában az Isten, ki saját magunk számára az Isten.

Szent István király, miként az összes szent, az isteni dicsőségből részesült, és amikor a szenteket, nagy történelmi alakjainkat dicsőítjük, észre kell vennünk az Isten erejét, a fölkentséget, az Isten általi kiválasztottságot.

Mindez igaz Hierotheosz főpapra is, akiről a Bizánci Egyház szintén ezen a napon emlékezik meg – tette hozzá Kocsis Fülöp.

A tropár sorai nemcsak a nagy elődökre, de a szentelés előtt álló Zsolt diakónusra is értelmezhetők, hiszen ő szintén Isten kiválasztottja – világított rá az érsek-metropolita. – Ahogy senki nem lehet a saját erejéből szent, éppen úgy apostol, pap és prédikátor sem, csak az, akit Isten meghívott.

Ezért, amikor papszentelést ünnepel, az Egyház mintegy megpecsételi, nyilvánossá teszi ezt a nagyon személyes istenkapcsolatot, amelyet egy fiatalember felismert a lelkében. Tehát azt, hogy meghívást kapott és

papi szolgálatra választotta ki Isten, hogy elvigye az emberekhez az örömhírt, és átadhassa Krisztus testét és vérét.

Dicsőség az Istennek, aki ma is kiválaszt fiatalokat, hogy közvetítsék mindezt, és irányítsák az Egyház közösségét az Isten felé. Boldogító hivatás az emberek szolgálata, ehhez pedig az Isten ereje kell.

A fölkenés átalakítja a kiválasztottat, az erővel felruházottat. Többé már nem a maga életét éli.

„Dicsőítsétek meg Istent a testetekben” – idézte Szent Pált a metropolita.

Az e napra szóló evangéliumi szakaszban Jézus önmagát egy ajtóhoz hasonlítja. Jézus azt mondja: ő a jó pásztor, ő az ajtó, aki rajta keresztül megy be, üdvözül, kijár és bejár, és legelőt talál.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita e kép kapcsán Székely János szombathelyi megyéspüspök magyarázatára hivatkozott, aki Betlehemben folytatott tanulmányai alatt látta, miként végzik el feladataikat az izraeli pásztorok: vezetik a nyájat, és amikor este letelepednek, köveket raknak körbe, és az az akol. Nem raknak kerítést, a kövek elegendők, mert az engedelmes jószágok nem lépik át őket. Egy helyet hagynak kövek nélkül: a bejáratot. Ide fekszenek be a juhászok, így tehát

ők maguk lesznek az ajtó.

Jézus saját testében tehát ajtó, amely megnyitja számunkra a mennyországot – magyarázta a hajdúdorogi érsek. – A pap, akárcsak Krisztus, szintén ajtó: testét adja oda, hogy elvezesse az embereket a Megváltóhoz.

Az ünnepi Szent Liturgián Nyirán János fődiakónus és Tóth Lóránt diakónus kísérte a szentélybe Domokos Zsolt diakónust, aki az oltárhoz érkezve térdet hajtott, és a főpásztor áldását kérte szolgálatára.

A szentelés szertartása után papi szolgálatában először áldoztatott, adott áldást és mirovált Zsolt atya, akinek választott jelmondata János evangéliumának egyik gondolata:

Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel szeretsz, bennünk legyen”.

Domokos Zsolt atya első Szent Liturgiáját augusztus 28-án, vasárnap mutatja be Hajdúdorogon, a főszékesegyházban.

Szolgálatát Debrecenben folytatja irodai titkárként.

Szöveg: H. Varga Eszter

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: H. Varga Eszter, Szabó Sándor/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír