Vidékünkön megkezdődött a korai borszőlő fajták szüretje, némelyik családi pincészetben már forr a Csabagyöngyéből, a Favoritból, a Cserszegi fűszeresből szűrt must. Hamarosan követi őket a többi, legkorábban a Néró, illetve az Oportó.
– Megjött a várva várt csapadék, így aztán joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire aktuális a növényi munkálatok újrakezdése.
– Nyilvánvaló, hogy amelyik táblán a termés várhatóan két-három hét múlva betakarításra kerül, ott már nem permetezünk – mondja Varga István benei szőlész és borász. – A kései érésű fehér bort adó Furmint vagy Hárslevelű, illetve a kék szőlőfajták közül a szintén kései szüretelésű Cabernet Souvignon vagy Merlot viszont még növényvédelemre szorul, legfőképpen a rothadás, a szürkepenész ellen kell megvédeni a bogyókat. Természetesen olyan szerrel, amelynek a várakozási ideje nem túl hosszú, hanem mondjuk csak két hét. Jó tudni, hogy számos ilyen, folpet hatóanyagú készítmény van forgalomban. Hadd éljek egy praktikus tanáccsal: nézzük át azt a polcot, ahol a vegyszereket tároljuk, s lehet, hogy akad otthon is megfelelő készítmény. A mostani szüretre visszatérve, nincs már abban semmi rendkívüli, hogy augusztus végén a szüretelőkádba kerülnek a korai fajták.
– Ám az idei év mégis más, mint a többi.
– Elsősorban azért, mert kedvenc növényünk gyakorlatilag három hónapja nem kapott annyi csapadékot, amennyit érdemben hasznosítani tudott volna. Általános jelenség, hogy a bogyók kisebbek a megszokottnál, a tőkéken látunk jó néhány elszáradt, elfonnyadt fürtöt. Sokan felvetették, hogy egy újabb fürtritkítással menteni kellene a többi fürtöt, ám az az igazság, hogy a legtöbb szakember szerint a feleslegesnek vélt fürtök eltávolítását zsendülésig, azaz a bogyók érésének kezdetéig be kell fejezni. A magyarázat: ez idő után már a leendő bor minőségét a feleslegesnek mondott fürtök ledobása nem befolyásolja.
– Mi akkor a megoldás?
– Korunk nagy találmánya a több menetben történő szüret. Ennek köszönhetően ugyanabból a fajtából készíthetünk üde, könnyű bort, illetve tüzes, nehezebb fajsúlyú borokat. Ezt a módszert még a házikertekben is érdemes kipróbálni úgy, hogy tíz nappal-két héttel későbbre időzítjük a szüreti fordulót. Meglátásom szerint, amint a bogyók érettségi foka megengedi, mindenképpen tehermentesíteni kell a tőkéket, hisz ne feledjük, hogy idén a legtöbb fajtából virágzás után rekordtermést vártunk. Az aszály miatt ugyan nem teltek ki a bogyók, ám a számuk nem változott.
– Az idei, 2022-es évjárat milyennek ígérkezik?
– Sok gazdatársammal együtt én még bízom egy közepes, elfogadható évjáratban. Ma még nem tudjuk, hogy a borok gerincét adó, karakterüket meghatározó savak mennyire égtek el a nagy melegben, ám ami nagy pozitívum: a fürtök nagyon egészségesek. Egy esős, csapadékos évben nagyon oda kellett figyelni arra, hogy rothadt vagy félig rothadt fürt ne kerüljön a darálóba. Ami viszont a mostani mérésekből, a próbaszüretekből látszik, hogy a must cukorfoka az átlagosnál alacsonyabb. Beigazolódott egy régi igazság, hogy a cukorképződéshez kellő mennyiségű víz szükséges.
– A háborús helyzet miatt mennyire értékelődött fel a kárpátaljai szőlészet-borászat?
– A termesztési körzetünkben a csemegeszőlővel foglalkozók rendre úgy nyilatkoznak, hogy folyamatosan és jó áron kel az áru, és bíznak a folytatásban. Kárpátalja a fóliás csemegeszőlőtermesztés terén is az élen jár, s most ez versenyelőnyt biztosít a mieink számára. Ami pedig a borszőlőt illeti, már a Krím félsziget elvesztésével – ez ugye 2014 elején történt – az országnak több tízezer hektár szőlőültetvényről kellett lemondania. Szőlész-borász társaimmal igen sok, Ukrajna különböző megyéiben tevékenykedő szőlésszel, borásszal tartjuk a kapcsolatot. Azt tudjuk például, hogy Odessza megye egyes termesztői körzeteiben a gazdaságok a háborúval járó sok-sok bizonytalansági tényező miatt még a metszést sem szervezték meg, s még inkább vonatkozik ez a másik két, a szőlőtermesztés terén jelentős potenciállal rendelkező Mikolajiv és Herszon megyékre. Ám a helyzetet mindenképpen reálisan kell értékelni. Ha a nálunk fejlettebb világ országai úgy látják kifizetőnek, akkor rövid időn belül eláraszthatják nagyáruházainkat viszonylag olcsó külföldi borokkal.
– De ebbe mi nem nagyon szólhatunk bele…
– Azt viszont mérlegelhetjük, hogy érdemes-e a jelenlegi körülmények között a családi pincészeteinknek a helyi gazdaságoktól, magántermelőktől a felesleges szőlőt felvásárolni. Ugyanis nagy kérdés, hogy a Kárpátalján megtermett borszőlő idén milyen áron kerül értékesítésre. Tudni kell, hogy a tavalyi rekordtermést követően a pandémia, majd a háborús helyzet miatt családi pincészeteinkben a bor 40-50, helyenként 60 százaléka is vevőre vár.
– Mondhatnánk érlelődik, nemesedik…
– Ami igaz is, csakhogy újabb tárolóedények vásárlására ebben a bizonytalan helyzetben nem sokan adják a fejüket, illetve kevéske megtakarított pénzüket. Ami viszont biztató, a Kárpátalján termett bor iránt a háborús viszonyok ellenére az érdeklődés töretlen. A postaszolgálatok bevonásával zajló eladás érthető módon visszaesett, ám a katonai behívók által nem érintett kontingens – nyugdíjas férfiak és hölgyek – rendszeresen látogatják borkóstolóinkat.
Kovács Elemér