Hangzott el a bényi zarándokhelyen Molnár Tamás atya homíliájában a Nagyboldogasszony ünnep alkalmával a szentkútnál megtartott szentmisén.
Két év szünet után tavasztól késő őszig megindultak a keresztény katolikus zarándokok az ország különböző kegyhelyeire, hogy az őseink által létrehozott, megáldott „szenthelyeknél” imába foglalva letegyék bánatukat, fájdalmukat, óhajukat, kéréseiket.
Az utóbbi időben egyre több fiatal is elindul ezeken az utakon. A buszos zarándokok mellett gyalogos zarándokutakra rövidebb, de akár hosszabb távra is vállalkoznak a fiatalok.
Nánáról harmadik alkalommal Pál Erik kezdeményezésére indultak útnak a 18-20 km-re lévő egykor is nagy népszerűségnek örvendő Bénybe.
2021-ben egyedül indult útnak, ez év pünkösd ünnepén már ketten voltak, s most Nagyboldogasszony ünnepére párkányiakkal együtt tizenkét fiatal indult el a Garam mentén az avar sáncok völgyébe, a szent helyre.
Nánán a reggeli szentmisén Fóthy atya megáldotta a zarándokkeresztet, és az útra indulókat, majd egy közös ima után indultak a délutáni szentmisére.
„Annak öröm az élet, akiben él a szeretet” – ez a felirata annak a kis kápolnának, amely az avar sáncok között a 20. század elején épült.
A kegykápolna közelében van a szent kút, melynek legendája által lett zarándokhellyé e gesztenyefák árnyékában létrehozott kegyhely.
A térség két oldalán keresztúti stációk vannak, melyeket az egykori Garam menti falvak zarándokai állítottak.
A bényi születésű, de Pozsonyban a magyar hívőket szolgáló Molnár Tamás atya homíliájában kitért az ősök tiszteletére, akik mindig is Mária tisztelők voltak, ezt örökölve nekünk is a vérünkben van a Mária tisztelet. Mert Mária gyermeke nem veszhet el. Ezt a szeretetet jöttünk tanulni Boldogasszony anyánktól. Boldog volt-e Mária? – tette fel a kérdést, felsorolva azt a sok gyötrelmet, melyet megélt Jézus születésétől, fia keresztre feszítéséig.
Mária boldog volt, mert hitt! Ez a hit, az Úrban való bizalom, meg a kapcsolata Istennel, boldoggá tudja tenni a bensőnket. Mert sosem vagyunk egyedül, bármi baj érjen
– hangzott fel az atya homíliájában.
Visszapergette a történelmi tényeket, felsorolta azokat a kegyhelyeket, ahová eljártak a bényi és környékbeli hívők. Hála és tisztelet, hogy elődeink kitartottak a hitben, s ma ezt a szeretetet jöttünk tanulni Boldogasszony anyánktól.
Említést tett azokról a fájdalmas időkről, amikor 38 évig nem engedték e tisztelet kinyilvánítását e szenthelyen, de a 90-es évek után Csókás Ferenc és társai újra elindították a hiterősítő évi háromszori látogatást, a szentmisék megtartását. Most is, mint mindig főleg a környékbeli lakosok látogatnak el ide, a Szentlélek ünnepén, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén a környékbeli lelkipásztorok által celebrált szentmisékre.
A szentmisén Molnár Tamás atya megáldotta az új kenyeret és a hívek által hozott adományokat. Majd az új kenyér kiosztására került sor.
(DE/Felvidék.ma)
