eur:
385.93
usd:
355.5
bux:
0
2024. május 21. kedd Konstantin
Felderítő drón kijelzőjét nézi egy ukrán katona egy lőállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvő Szeverodoneckben 2022. június 9-én. Az orosz erők május 29-én vették ostrom alá a várost.
Nyitókép: MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak

Így háborúznak az ember "helyett" a drónok Ukrajnában

Drónok ezrei teljesítenek szolgálatot mind orosz, mind ukrán oldalon a háborúban.

A felhasznált modellek közt találhatók harcászati célra tervezett drónok mellett kereskedelmi forgalomban kapható változatok is vannak. Ezeket felhasználják az ellenséges csapatok pozícióinak meghatározása mellett bombázásra is - írta összeállításában a BBC.

Az ukrán hadsereg főként török Bayraktar TB2 drónokat használ, melyek mérete egy kisebb repülőének felel meg, kamerával, valamint lézervezérelt bombákkal szerelhető föl. A háború kezdetén kevesebb mint 50 állt ezekből Kijev rendelkezésre. Az oroszok Orlan-10 típusú, kisebb és kevésbé szofisztikált drónokat használnak.

Az ukránoknak nagy segítséget jelentett

Jack Watling, a Royal United Services Institute (Rusi) szakembere szerint több ezer ilyen eszköze volt kezdetben az orosz hadseregnek, de a flotta mostanra több százra apadt. Ezeken a drónokon is van kamera, és képesek tüzelni is.

Mindkét fél drónjai akkor a leghatékonyabbak, ha ellenséges célpontok felkutatására és a tüzérségi támadás irányítására használják őket.

"Az orosz erők azt követően, hogy egy drón a célpontot kiszúrta, három-öt percen belül képesek ágyúikat az ellenségre irányítani" – mondja Watling. Drón nélkül ez 20-30 percig tart.

Martina Miron, a londoni King's College védelmi tanulmányok kutatója szerint az ukránok számára pedig a drónok tették lehetővé, hogy korlátozott tűzerejük kapacitását maximalizálják. Most legfeljebb egy drónt kockáztatnak, mikor az ellenséget fel akarják kutatni, nem pedig egy csapat katonát.

Igazán nagy hasznot azonban a háború első szakaszában tudtak ezek a drónok hajtani, az orosz légvédelmi erők sokat megsemmisítettek azóta közülük.

"Nagyok, viszonylag lassan mozognak, és csak közepes magasságban repülnek, ezért könnyű őket lelőni" – mondja Watling az okokról.

Sokba kerülnek

A katonai drónok cseréje drága: egy Bayraktar TB2 körülbelül 2 millió dollárba, azaz több mint 777 millió forintba kerül. Ezért mindkét fél, de főként Ukrajna kereskedelmi forgalomban kapható drónokhoz fordul. A DJI Mavic 3, mely 800 ezer forint alatti áron érhető el.

Ezek kisebb bombákkal is felszerelhetők, ellenséges csapatok felderítésére és támadások irányítására is alkalmasak.

"Ukrajnának nincs annyi lőszere, mint Oroszországnak: a drónok azt biztosítják, hogy

jobban ki tudják használni meglevő tűzerejüket"

– mondja Miron.

A kereskedelmi drónok azonban sokkal kisebb teljesítményűek, mint a katonai drónok: a DJI Mavic csak 46 percet képes repülni, hatótávolsága 30 kilométer, az ennél is olcsóbbak pedig minden tekintetben kevesebbre képesek.

Így védik ki egymás támadását

Oroszország a katonai drónok ellen radarral, a kereskedelmi drónok ellen pedig elektronikus eszközökkel védekezik Miron szerint. Online rendszereket is használnak, hogy észleljék és megszakítsák a kereskedelmi drónok és üzemeltetőik közötti kommunikációt: egy átlagos drón egy hetet húz ki ilyen körülmények közt.

A Fehér Ház szerint Oroszország most Shahid katonai drónokat vásárol Irántól, az USA mintegy 700 Switchblade "kamikaze" katonai drónt szállít Ukrajnának.

Ezek robbanóanyaggal vannak megtöltve. A levegőben vesztegelnek, amíg meg nem találják a célpontjukat.

Elon Musk SpaceX vállalata a Starlink műholdas kommunikációs rendszerét biztosítja Ukrajnának: ez biztonságos kapcsolatot teremt a kereskedelmi drónok és az üzemeltetők között. A DJI mostanra leállította a drónok szállítását Oroszországba vagy Ukrajnába.

A drónokért az ukránok közösségi finanszírozás segítségével tudnak fizetni: a Kalush Orchestra, az Eurovíziós Dalverseny ukrán győztese eladta trófeáját, árán pedig drónokat vett.

Címlapról ajánljuk
Rusvai Miklós: tehén fertőzött meg embert madárinfluenza-vírussal, és ez nem jó jel

Rusvai Miklós: tehén fertőzött meg embert madárinfluenza-vírussal, és ez nem jó jel

Egy tehéntől kapta el a madárinfluenza vírusát egy tejtermelő az Amerikai Egyesült Államokban. A fertőzést idejében megállították, ezért a gazda megúszta egy szemgyulladással; még felső légúti tünetek sem alakultak ki nála. Ez az első bizonyított eset, hogy a H5N1 szarvasmarháról emberre terjedt át, emberről emberre viszont még mindig soha – mondta az InfoRádió által megkérdezett víruskutató.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Lázár János: Magyarország nem lesz senkinek a leányvállalata!

Lázár János: Magyarország nem lesz senkinek a leányvállalata!

A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd aláhúzta: a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, tudatos stratégia szerint halad előre. Meglátása szerint az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Európa gazdag, de már gyenge, a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban, a régi képletet kidobták, de még nincs helyette új megoldóképlet és rémisztőnek nevezte, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel. Az interjú során szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei, a várható szimbolikus jelentőségű beruházások a szűk költségvetési keretek közepette. Jelezte azt is a miniszter, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája. Annak a reményének adott hangot, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. Az interjúban Lázár János elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, szerinte ez legitim mód volt, ugyanis stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Ezen a ponton azonban az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×