A Jakab-hegyi pálos romokhoz zarándokoltak a pálosok barátai

Az immár hagyományos Szent Jakab-búcsú idén is gyalogos zarándoklattal indult a 24-es busz mecsekszentkúti végállomásától a Jakab-hegyi pálos romokhoz. A zarándokok rózsafüzért imádkozva, énekelve tették meg az utat.

A romoknál szentmisét ünnepeltek Szent Jakab tiszteletére a pálos rend tartományfőnöke, Puskás Antal vezetésével.

A tartományfőnök szentbeszédében azt emelte ki, hogy ha a Krisztusba vetett reményünk biztos alapokon áll, az adott körülmények és nehézségek nem vezethetnek az elkeseredés felé, és a kitartó hitünk segítséget jelenthet mások számára is.

Az ünnepi szentmisén a pálos szkóla, a Schola Sancti Pauli végzett liturgikus énekes szolgálatot, Fodor Gabriella vezetésével.

*

Az Árpád-korban a romok helyén egy falu volt templommal, amelynek Szent Jakab-titulusáról kapta nevét a hely. Bertalan pécsi püspök a 13. század első felében kolostort alapított az itt élő remeték számára, egyházilag is szabályozott életet biztosítva számukra. Az itt élő remeték csatlakoztak a Boldog Özséb vezette remeteközösséghez. Legkésőbb Pécs török kézre kerülésekor, 1543-ban menekülhettek el a Jakab-hegyről a pálosok.

A török hódítással elenyészett Jakab-hegyi kolostort több sikertelen próbálkozás után 1947-ben sikerült a pálosoknak rövid időre újra birtokba venniük. Az egykori kolostor romjaihoz közeli kis erdészlakba három szerzetes költözött, akik megkezdték a bozóttal benőtt és törmelékkel borított terület megtisztítását. A hegytetőn néhány baromfival és két tehénnel kis gazdaság alakult.

A tartós megtelepedéshez szükséges kolostor és a hozzá tartozó Boldogasszony-kápolna tervei is elkészültek. A megindult építkezést a környező falvak népe, a pécsi, sőt a budapesti ifjúság is önkéntes munkával segítette. 1947-ben a Szent Jakab napjára szervezett búcsúra Pécsről és a falvakból mintegy négyezren mentek fel a hegytetőre. A meredek úton a pálos atyák vezetésével minden zarándok magával cipelt néhányat a hegy aljában az építési munkákhoz felhalmozott téglákból. A toronyról 1949 júniusában már csak a cserepezés hiányzott, a kolostorban a kápolna fölött a cellák is elkészültek. A szentelést 1950. június 11-re tervezték. Erre azonban a szerzetesek egy nappal korábban bekövetkezett elhurcolása miatt már nem kerülhetett sor.

A középkorban és a 20. században a Jakab-hegyen élt pálos szerzetesek emlékét és épített örökségüket a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Pálos Rend együtt őrzi és ápolja.

Forrás és fotó: Pálosrend.hu / Szerzetesek.hu

Magyar Kurír