Megújul a Veszprémi Érsekség arculata

Eleink hitének és a hagyományoknak tisztelete, értékmegőrzés, értékteremtés, gazdagító jelenlét a társadalomban – ezek azok a főbb pillérek, amelyek meghatározták az érsekség arculatának frissítését, amely hamarosan már a városban elhelyezett kommunikációs felületeken is látható lesz.

Az érsekségi heraldikában a korábbi címerben is megjelenő ábrázolások újragondolása történt meg. Az almárkák esetében egy kézmotívum látható, ennek inspirációját a Gizella-kápolna zárókövén található áldást adó kéz adta.

A veszprémi várban található Gizella-kápolna oltárára 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus évében került a felirat:

Őseink hite a jövő reménye.

A mondat 2020 óta a főegyházmegye mottója is. Hitvallás és cselekvési program, mely áthatja a főegyházmegye valamennyi tevékenységét.

Az Egyház mindenkori feladata az evangélium hirdetése, az örök igazság, a Krisztusba vetett hit kimeríthetetlen gazdagságának átadása minden embernek. A Veszprémi Főegyházmegye célja, hogy tevékenységei, intézményei, közösségei révén állandó és dinamikus találkozási pontot biztosítson Isten és ember között. Ennek a gondolatiságnak kell jelen lennie valamennyi tevékenységben, akár a liturgikus feladatokban, az oktatásban, a karitászszolgálatban vagy éppen a turisztikai tevékenységben. Ezek a gondolatok és értékek határozzák meg egyben az érsekség arculatának megújulását is, mely lehetőséget teremt a főegyházmegye és a hozzá tartozó tevékenységek egységes vizuális rendszerbe foglalására is.

Az arculat három szintje: az érsekség és az érsek címere, valamint a főegyházmegyéhez tartozó tevékenységeket megjelenítő almárkák logótípiája, illetve az ezekhez kapcsolódó képi világ. A vizuális rendszer fő színe a zöld, mely az életet – a krisztusi áldozat által nyert örök életet – és azt a reményt jelképezi, amelyet a főpásztor által 2020-ban megjelölt mottó is kifejez: „Őseink hite a jövő reménye.”

Az érsekségi heraldikában a korábbi címerben is megjelenő ábrázolások újragondolása történt meg, mégpedig dinamikus módon, a figurális elemeket az egyházmegye életében kiemelkedő szereplőkhöz kapcsolódó attribútumok révén megjelenítve. A vizuális kifejezés ezen módja párbeszédre, aktív jelenlétre, olyan megértésre, társításra hívja a befogadót, amely jól ismert szimbólumokon alapszik. Gizella attribútumaként jelenik meg a pajzs jobb oldalán lévő korona, az első királynénk által hímzett koronázási palást és a Szent Mihály-székesegyház képe, melynek első építtetője szintén Gizella királyné volt.

A címer bal oldalán a sárkányt – a középkor óta a gonosz szimbólumaként használatos elem – legyőző, a szárny és kard motívummal megjelenített Szent Mihály arkangyal látható, aki az egyházmegye fővédőszentje. A címeren a nélkülözhetetlen elemek továbbra is megtalálhatók: a püspöki kalap, az alatta található zsinórok és bojtok, illetve a főegyházmegye metropolita rangját a pajzs közepén elhelyezkedő érseki pallium jeleníti meg. Szintén nélkülözhetetlen eleme a logótípiának a kereszt, mely átfogja, befogadja, megtartja az elemeket.

Az almárkák – azaz az oktatás, a levéltár, a turisztika, a pincészet, a karitász, a varroda és a múzeum – képi ábrázolásában a kéz motívuma jelenik meg. Ennek inspirálója egyrészt a Gizella-kápolna zárókövén található áldást adó kéz volt, másrészt az a főegyházmegyei szándék, hogy az érsekség az örömhírt terjesztve legyen jelen a társadalomban a szeretetcselekedetek gyakorlásával.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír