A Heiszki Pincészet 11 borfajtával várta a kóstolókat (Fotó: Miriák Ferenc)

Bátorkeszin több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A község dűlőin ma is szebbnél szebb borospincéket, gazdagon termő szőlőskerteket találunk – a mintegy 3300 lakosú faluban megközelítőleg négyszáz család foglalkozik szőlőtermesztéssel.

Kováts József református lelkész, európai hírű pomológus a vidéken elsőként alapított szőlőiskolát 1833-ban, és a szőlőnemesítésben is jelentős sikereket ért el. A hagyományokat manapság négy dűlőben, a Szentlászló, Galambos, Borkút és Tőkésút mintegy 100 hektárnyi szőlőjében közel 400 szőlész-borász ápolja.

E nemes hagyomány ápolásának, a szőlősgazdák összefogásának céljából alakult meg 20 évvel ezelőtt a SZEGAB, mely napjainkra a régió egyik legjobban működő, legeredményesebb szakmai szervezete.

A szervezet a helyi borversenyeken kívül többek között megszervezhette már az Ister-Granum Eurorégió Vándor Borversenyét (2013) és Duna Menti Borút Borversenyét (2014) is, és kitartó munkájának köszönhetően Bátorkeszi néhány éve a kitüntető Borfalu címmel is büszkélkedhet. A község 2006-tól rendezi meg a Bátorkeszi Borfesztivált, aminek köszönhetően a kiváló minőségű borok már a térség határán túl, sőt, az ország határán túl is ismertté váltak.

A Gyöpös Pincészet a Szentlászló-dűlőben tevékenykedik (Fotó: Miriák Ferenc)

A község a Duna menti sík vidék és a Bátorkeszi-dombság átmenetén fekszik, határának jelentős részét a  Komáromi járás legnagyobb, mintegy 5 km átmérőjű, összefüggő erdeje borítja. Az erdőség falu felőli részét keskeny, megművelt földnyelvek szabdalják, ezeken találhatók a már jó hírnevet szerzett szőlőültetvények.

A dombság nagyon jó mikroklímával rendelkezik. A napfényes déli oldalak, a dűlők kiváló fekvése, a jó minőségű termőföld, a gazdák évszázadokon alapuló szakértelme hozzájárult, hogy komoly borkultúra alakuljon ki ezen a vidéken.

Idén esős nyári nap köszöntött a Bátorkeszi Nyitott Pincék Napjára, amelyet harmadik alkalommal szerveztek meg. Estére viszont minden pincészetnél megteltek a teraszok.

A családok ünnepe is volt az idei borpiknik (Fotó: Miriák Ferenc)

Gyöpös István, a Szegab Polgári Társulás elnöke örömtelinek nevezte, hogy a járvány után újra tarthattak közösségi rendezvényeket, majd megjegyezte: „A Bátorkeszi Nyitott Pincék Napja a település életében kiemelt jelentőségűnek számít. A jó hangulatú nap keretében olyan emberekkel is találkozhatunk, akikkel hosszú ideje nem beszéltünk, a rendezvény összehozza a közösséget.”

Említette továbbá, hogy a dűlőkben található pincék többségét mára teljesen felújították, de találhatók itt szerényebb pincék, borházak is, amelyek elsősorban nem a kikapcsolódást, hanem a mindennapi tevékenységet, a munka, az ember alapvető szükségleteit szolgálják.

A Kis Pincészet a Galambos-dűlőben található (Fotó: Miriák Ferenc)

Az utóbbi években a borászatok nagyon szépen fejlődtek, mennyiség, de ami még fontosabb, minőség tekintetében is. Adott hozzá a jó alap, mivel itt jó szőlő terem. A harminc évvel ezelőtt indított borverseny is szépen kinőtte magát, a gazdák pedig komoly figyelmet szentelnek a borkészítésnek. Így nemcsak a borok vetélkednek évről évre, hanem a gazdák is. Bátorkeszin mindig jó borok voltak, de a legfontosabb, hogy ami eddig jó volt, az még jobb lett. Minden pincészetnek voltak különlegességei, de a leglényegesebb a technológiaváltás, a nagyobb odafigyelés. A helyi borászokat tömörítő Szegab Polgári Társulásunkhoz is gyakran fordulnak szakmai tanácsért. A gazdák szakmailag fejlődnek, ezáltal javul a minőség, ezzel pedig más versenyeken is nagyon szép eredményeket érnek el a helyi borok.

A társulás elnöke örömmel tapasztalja, hogy egyre több fiatal csatlakozik a borkészítők népes táborához, ezzel is éltetve a borkultúrát. A borkészítés és borfogyasztás egyfajta közösségépítő erővel bír, hiszen a gazdák a szőlő termesztésekor, majd a szüreteléskor, sőt, a bor készítésekor is segítik egymást, később az elkészült boraikat szívesen kínálják egymásnak a pincesoron, szorosabbra fűzve a baráti viszonyt.

Hisznek abban, hogy megfelelő szőlőfajták kiválasztásával, nem mennyiség-, hanem minőségorientált termesztési technológiával kiváló minőségű borokat lehet készíteni. A modern technológia – a vele járó magas színvonalú higiéniával – összeegyeztethető a hagyományos borkészítési és kezelési eljárásokkal. A borversenyek is ezt igazolják.

A Galambosi-dűlő legmagasabb pontjáról nemcsak a szőlőhegy, a település, de a Gerecse-hegység is jól látható (Fotó: Miriák Ferenc)

Ebben az évben tizennégy pince nyitott ki a helyi borok kóstolására. A jó bor maga az élet – hangoztatták a borpiknik látogatói –, mert az a jó bor, amely az embert felvidítja, ízlik az embernek, harmonikus az íz-zamat anyagaiban, tehát összhangban van. A polgármester örömmel tapasztalja, hogy egyre több fiatal csatlakozik a borkészítők népes táborához, ezzel is éltetve a borkultúrát.

(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)