Gázvita: A déliek most bosszulják meg a megszorításokat Németországon, elutasítják a Bizottság javaslatát. Szlovákia is oldalt választott

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo

Az Európai Unió a kontinensre árnyékot vető gázválság és energiaválság utolsó pillanataiban igyekszik előnyt kovácsolni a káoszból, amit reálpolitikát nélkülöző „kommunikációs lufi” címén művelt. Ennek eredményeképpen több uniós tagállam megszorító intézkedésekre készül. Az EU most magához ragadná a tagállamok gázkészletei feletti hatalmat és kötelező takarékoskodási intézkedéseket róna ki – ennek mértékét egyelőre 15 százalékban határozta meg. Bár az erről szóló, négy nappal ezelőtt előterjesztett javaslatot konszenzusos helyett minősített többségi szavazáson verekedné át, egyes nyugati tagállamok vonakodása miatt a brüsszeli tervek kezdenek megfenekleni.

Emlékeztetőül felidézzük, hogy április elején az Európai Parlament 513 támogató, 22 nemleges és 19 tartózkodó szavazat mellett megszavazta azt a határozatot, amely „azonnali és teljes embargót” sürgetett az orosz olajra, szénre, nukleáris fűtőanyagokra és földgázra. Májusban nem csak az olajembargóról indultak viták, hanem a gázembargóról is (tehát kellett lennie szándéknak). Csak az olajembargó elfogadásának nehézségeire hivatkozva parkolópályára tették a kérdést.

Jött június közepe, és a gázembargó körüli politikai manőverek véget értek, mert az oroszok több lépcsőben 40 százalékára csökkentették az Északi Áramlat 1 gázvezeték gázforgalmát. Ez Európa legfontosabb gázvezetéke, amelyen az orosz gáz importjának harmada-negyede érkezik.

   

Az ijedelem nagy volt, mert az európai gáztárolók még közel sem voltak (és még ma sincsenek) megfelelő szintre feltöltve. Ma a gázembargóról szóló nyilatkozatok helyét a gázfegyver emlegetése vette át, és az orosz gázcsapok elzárásáról beszélnek.

A kiutat a gödörből az Európai Bizottság abban látja, hogy az élére áll a saját maga teremtette problémának, és hatásköreit bővítve gázfogyasztást szabályozó hivatalként akar működni. Ennek keretében 15 százalékos fogyasztáscsökkentést írna elő, és „szolidaritás készletmegosztást”. Ez az olyan tagállamok számára jelentene előnyt, akiknek nem sikerült elég földgázt betárolniuk télire. Brüsszelen keresztül ugyanis hozzáférhetnének más tagállamok – fogyasztáskorlátozások árán megtakarított – készleteihez. Ilyen ország Ausztria vagy Németország.

Azoknak a tagállamoknak azonban, amelyeknek nincs nagy orosz gázfüggősége, és jól állnak tartalékok terén, Brüsszel próbálkozása kifejezetten káros lenne. Ebbe a csoportba pedig nem csak kis országok tartoznak.

Brüsszel terveit ellenzi Spanyolország is, az unió harmadik legnagyobb országa.

„Mélyen sajnálom, de azt kell mondjam, Spanyolország nem támogatja ezt a javaslatot. (…) Úgy gondoljuk, hogy ezt előzetes egyeztetés és általános vita nélkül akarják az Európai Tanács elé terjeszteni, még akkor is, ha a gazdasági következmények különösen sokan nyomnak a latban. Nem követelhetnek olyan áldozatot, amelyről még ki sem kérték a véleményünket”

mondta Teresa Ribera, az ökológiai átmenettel és demográfiai kihívásokkal foglalkozó spanyol miniszter.

A Politico brüsszeli hírportál közlése szerint hasonló álláspontot képvisel Portugália, Görögország, Ciprus és Lengyelország is. Sőt, a lap szerint az intézkedést egyértelműen „Berlin megmentésére tett próbálkozásnak” tekintik a déli tagállamok. A rossz nyelvek szerint némileg ott a szándék, hogy elégtételt vegyenek a németeken a görög válság megszorító intézkedéseiért is…

„Tegyük fel, hogy 15 százalékkal csökkentjük a gázfogyasztásunkat, ez nem jelenti azt, hogy több gáz megy majd Németországba. (…) nem értjük, hogy az Európai Bizottság előzetes egyeztetés nélkül hogyan jelenthette be a javaslatot”

fogalmazott Kosztasz Srekasz görög energiaügyi miniszter.

„Ciprusra nem vonatkozhat az intézkedés egészen addig, míg nem kapcsolják össze az országot az EU földgázhálózatával”

mondta egy ciprusi tisztviselő. Itt a szigetország alapvető érdeke, hogy az EU mögé álljon a partjainál lévő gázlelőhelyek kapcsán, ahol Törökországgal áll versenyben. Nyilván a kitermelés egy dolog, a szállításhoz szükséges logisztikai beruházások irdatlan költsége egy másik, aminek egy részét Ciprus szívesen terhelné az EU közös kasszájára.

A franciák óvatosan tartózkodnak, nem foglaltak állást.

A lengyelek is elutasítják az EB javaslatát. Azzal érvelnek, hogy a Bizottság kettős mércét alkalmaz, „bizonyos területeken szolidaritást és áldozatot követel, más területeken viszont nem”.

Az EU korábban nem tett eleget a lengyel kérésnek az emissziókereskedelem kapcsán, ami csökkentette volna a szénerőművek működtetési költségét Lengyelországban – ahol az áramtermelés 70 százalékát adja a szén.

„Az Európai Bizottság gázszolidaritási mechanizmust javasol az országok számára, mert a gázhiányban szenvedők energiabiztonsága forog kockán. (…) Ugyanez a mechanizmus lesz majd az emissziós díjak kapcsán is? mert Lengyelországban ez az adó ássa alá energiaszektorunkat. Mi is szolidaritást várunk el”

fogalmazott Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Komisja Europejska proponuje mechanizm solidarności gazowej państw, bo zagrożone jest bezpieczeństwo energetyczne tych, którym gazu brakuje. A czy powstanie taki sam mechanizm dla opłat ETS? Bo w PL to ten podatek osłabia naszą energetykę. Oczekujemy prawdziwej solidarności

— Anna Moskwa (@moskwa_anna) July 21, 2022

Magyarország szintén ellenzi az uniós javaslatot, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meg is jegyezte az egyik nyugati újságíró kérdése kapcsán, hogy nem érti, a elmúlt hónapok „kommunikációs lufijai” után mire fel a nagy riadalom, hiszen a nyugati politikusok olaj és gázembargó bevezetését szorgalmazták…

Brüsszel javaslatát Dánia, Hollandia és Luxemburg egyértelműen támogatja, Bulgária még kivár.

Szlovákia esetében megint azt látjuk, hogy előre feladnak minden ellenállást és alkupozíciót, ahogy az az olajembargónál történt. Eduard Heger a Facebookon azt írta:

„Az Európai Bizottság gázfogyasztás csökkentéséről szóló javaslata kapcsán még tárgyalni fogunk, és mi is szorgalmazni fogjuk, hogy az eredmény fair legyen minden partner számára. A szlovák iparnak ugyanis nem csak gázra van szüksége, hanem piacokra is, ahova exportálhatunk. Ezért számunkra kulcsfontosságú lesz, hogy a gázhiány ne kényszerítse térdre azokat gazdaságokat, amelyekkel szoros kapcsolatban állunk – ilyen például Németország. (…) 

 

Nem lehet mindegy számunkra, hogy ki rendelkezik és ki nem rendelkezik földgázzal. Ez megint európai, szolidáris megoldást követel, és Szlovákiának részt kell benne vállalnia. Csak így kerülhetjük el Európa putyinizációját”

 

írta. Szlovákia rendelkezik az éves fogyasztásának 42 százalékát halmozta fel gáztárolóiban. Ez Európa második legjobb aránya, ennek ellenére a teljes téli szezon kifedése így sem garantált.

Körkép.sk