Miután Izraelnek nem sikerült a demokratikus választások nyomán kormányra került Hamász-kormány hatalmát a Gázai övezetben megdönteni (Ciszjordániában azonban eredménnyel jártak), ezért 2007 júniusában a zsidó állam blokád alá helyezte az akkor 1,8 milliós lélekszámú területet. A blokád azóta is tart, az emberjogi szervezetek, valamint a nyugati kormányok és médiumok legteljesebb közönye mellett. Öt évvel ezelőtt, Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az övezetben járt, és akkor a következőket mondta: „Mélyen meg vagyok rendülve itt Gázában, ahol is sajnos tanúja vagyok az egyik legdrámaibb humanitárius válságnak, amelyet valaha láttam a sok-sok év alatt, amikor is az ENSZ humanitárius tevékenységében vettem részt.” Az ENSZ főtitkára felszólította Izraelt a blokád azonnali feloldására. Szavai azonban süket fülekre találtak.

Az eltelt 15 esztendő során az izraeli haderő – a palesztin ellenállásnak a zsidó állam területét ért rakétatámadásaira hivatkozva – több alkalommal is bombázta az övezetet, nem egy esetben be is hatolt oda. A katonai akciók következtében 2007 júniusa óta 5418 palesztin vesztette életét. Az áldozatok 23%-a gyermek 9%-a pedig nő volt. A megszállók leromboltak 3118 kereskedelmi létesítményt (főképpen üzleteket), 557 gyárat, 2755 közintézményt, 2237 járművet, ezen kívül 12 631 lakóépületet teljesen, 41 780-et pedig részlegesen tönkretettek.

Nem polkorrekt - sőt, alighanem egyenesen „gyűlöletkeltőnek” minősülő - kifejezéssel, a „világ legnagyobb koncentrációs táborában” jelenleg 2,1 millió palesztin él. Amint az ENSZ az évforduló kapcsán nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül: Izrael sok esetben még egészségügyi kezelés céljából sem engedélyezi az övezet elhagyását az ott élőknek, melynek következtében számos haláleset is történt. Az USA járszalagján csüngő, hatalmas katonai segélyekkel kezes báránnyá tett Egyiptom sem bánik kesztyűs kézzel a gázai palesztinokkal: 2022 első öt hónapjában a rafahi határátkelő mindössze 95 napon keresztül állt nyitva. Jelentős mértékben visszaesett a kereskedelmi forgalom Egyiptom és a Gázai övezet között a 2007 előtti állapotokhoz viszonyítva. Az övezet és Izrael határán felállított kerítést gázai oldalról 300 méteres sávban nem lehet megközelíteni, miképp az izraeli hadsereg a tengerparton is erőteljesen korlátozza a palesztin halászok tevékenységét – mutat rá az ENSZ dokumentuma. Az áramellátás rendszeresen akadozik, és a szükségleteknek hozzávetőleg a felét fedezi. A jelentés rámutat arra is, hogy az övezet vízvezeték-rendszerének sanyarú állapota miatt az ivóvíz 78%-a alkalmatlan emberi fogyasztásra. 2020 utolsó negyedévében a munkanélküliségi ráta elérte a 43,1%-ot. Az UNICEF 2021 júliusában napvilágot látott jelentése szerint az enklávéban 1 millió gyermeknek nem jut tiszta ivóvíz, megfelelő egészségügyi ellátás és oktatás. 2017-es adatok szerint a Gázai övezet lakosságának 56%-a élt a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alatt.

Várjuk a magyar kormány, a politikai pártok, a kormánypárti médiumok és az Európai Unió, valamint az USA fellépését a Gázai övezetet 15 esztendeje sújtó blokád feloldása érdekében!

(A szerző olvasónk.)