A múlt őrzői a jövő megalapozói – Album a Jászárokszállási Szentháromság-templomról

Kultúra – 2022. június 26., vasárnap | 17:34

Követendő példa a jászárokszállási születésű, onnan elszármazott Tóth Béla, Tóth Pál Péter és Tóth Sándor nemes kezdeményezése, hogy szüleikre s gyermekkoruk világára emlékezve kötetbe foglalták a helybeli Szentháromság-templom történetét – képekben elmesélve.

A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent keménytáblás könyvet Tóth Pál Péter (a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének senior kutatója, számos könyv és publikáció szerzője) szerkesztette, a templomot bemutató több mint száz - képaláírással, rövid ismertetéssel ellátott - fotó a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Gránitz Miklós fotóművész munkája.

A római katolikus Szentháromság-templom Jászárokszállás legfontosabb építészeti, történeti látnivalója, körültekintően és átfogóan felújított barokk műemlék. A templom elődjét 1630-ban, a jelenlegi templomot 1761 és 1767 között építették. A későbbiekben egy torony került a homlokzatra copf stílusú kapuzattal. A fő és a két mellékoltár Kracker János Lukács munkája.

A falfreskókat Takács István és András mezőkövesdi művészek készítették, a színes ólomkristály ablakokon szentek és bibliai képek jelennek meg. A karzaton helyezkedik el az orgona, mely a feloszlatott trinitáriusok (a Szentháromság tiszteletére hangsúlyt helyező, fogolykiváltó szerzetesrend) kiscelli templomából került ide 1785-ben.

Az oltárképeket és a szobrokat, falfestményeket 1999-ben restaurálták, a külső homlokzatot 2011-ben. Ezek a munkálatok Gyenes Gyula főesperes, pápai prelátus kitartó szervezőmunkájának, ügyszeretetének köszönhetők. 

A templomban jelenleg is rendszeresen tartanak szentmisét.

Az északnyugati bejárat felirata: Largo bonorum fonti deo uni ac trino Árokszállásiensis statuere, magyarul: Minden javak, bőségek forrásának, a háromságos egy Istennek építették az Árokszállásiak. Megemlítendő, hogy a település neve az itt húzódó Csörsz-árokról (a Római Birodalom védelmi sáncrendszerének része) kapta a nevét.

A jászárokszállási római katolikus templomot bemutató képes album fotósorozata minden apró, ugyanakkor fontos részletre kiterjed, a fotós többek között felfedezi az „Istenszemet” a főoltár asztallap alatti részén.

A könyv készítőinek szándéka szerint a kötetben a jászsági városhoz tartozó további egyházi vonatkozású műemlékeket is megcsodálhatunk, például a Havas Boldogasszony-kápolnát, a Szent Vendel-szobrot vagy a Jászágó felé vezető út mentén álló kőkeresztet.

A gyermekkorukra és szüleikre emlékező Tóth testvérek, valamint a helybeliek lelkéből ezek az emlékhelyek bizonyára számos meghatározó élményt, érzést hívnak elő.

A jászárokszállási templom szentélyében Kracker János Lukácsnak a Szentháromságot ábrázoló főoltárképe látható, amely a jászsági istenháza titulusára utal. Úrnapja közeledtével, a Szentháromság ünnepét követően e képes albumot kézhez véve a teológiai igazságok segítségével az örökkévalóság misztériumáról elmélkedhetünk, és létünk horizontális „igazságáról”, a múlt és a jövő kapcsolatáról, értékeink megőrzéséről, egyéni és közösségi felelősségünkről is elgondolkodhatunk.

Tóth Pál Péter szerk.: Szentháromság-templom, Jászárokszállás.
Gondolat Kiadó, 2022.

Szerző: Körössy László

Fotó: Gránitz Miklós

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. június 19-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria