Nágocsi Gáspár kánonjogi kódexe – Érsekségi ékességek (52.)

A Veszprémi Érseki Könyvtár négy kódexének egyike Nágocsi Gáspár kánonjogi kódexe. A veszprémi kanonok a Somogy megyei Nágocs helységből származott, 1478 végétől lett a székeskáptalan tagja. Harminc év múlva lépett a dignitáriusok sorába: 1508 és 1510 között éneklőkanonok (a székeskáptalan harmadik méltósága), 1492-től haláláig az egymást váltó veszprémi püspökök vikáriusa volt. Ebben a tisztségében vezette az egyházmegyei bíróságot, ő ítélkezett a püspök nevében. 1500-ban Rómában járt, hogy kieszközölje VI. Sándor pápánál a káptalan és tagjai kiváltságainak megerősítését.

Ránk maradt kánonjogi munkáját Niccolò Tedeschi (vagy más néven Panormitano) palermói érsek 15. századi kommentárja alapján készítette 1501 és 1503 között. A kódex tartalmát Nágocsi kanonok pontosan megadja: „Panormitanusnak IX. Gergely decretális gyűjteményéről írt rövid tartalmi összefoglalása a magyarázat nélkül”.

A kódex a késő középkori Veszprém káptalani iskolájában a kánonjog kiemelt fontosságú oktatásának tanári segédkönyvéül szolgált. A veszprémi székesegyház elmenekített kincseiről 1571-ben Sopronban készített összeírásban is szerepel. Grafittal jelzett terjedelme 292 levél. Előzéklapon a bejegyzés: Seminarii Veszprimiensis ad S[anctam] Annam, 1818.

A papnevelő intézet könyvtárának 1905-ben kiadott szakcímtárában 174. szám alatt szerepel a jogi munkák között. A Veszprémi Érseki Könyvtár állományában 44113 a raktári jelzete.

A kódex keletkezéséről, tartalmáról, céljáról tudományos ismertetést nyújt Erdő Péter Nágocsi Gáspár kódexe és a középkori veszprémi jogtanítás címmel, a Magyar Könyvszemle 1995. évi 2. számában megjelent tizenkét oldalas tanulmánya.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár

Magyar Kurír