Nyitókép forrása: pixabay.com
A rubelt 52,30 dollárért váltották szerdán a nemzetközi piacokon, és minden nyugati szankció ellenére 2015 óta nem látott magasságokba emelkedett az orosz valuta. összehasonlításul, az első nyugati szankcióhullám hatására még 139 rubel/dollár árfolyamon mozgott. Ez persze egy rendkívül kétélű fegyver, a körülményektől függ, hogy az erős valuta jó vagy rossz hatást gyakorol a gazdaságra. Az viszont biztos, hogy az európai szankciópolitika jelenleg legalábbis úgy tűnik, nem tud érvényesülni.
A rubel szárnyalását a Kreml arra használja, hogy a nyugati szankciók hiábavalóságát hangsúlyozza, attól függetlenül, hogy ez csak részigazság.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten zajló szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon arról beszélt,
„A [nyugati] ötlet egyértelmű volt: zúzzuk szét erőszakkal az orosz gazdaságot. (…) Nem jártak sikerrel, nyilvánvaló, hogy erre nem került sor”
mondta.
A dolog persze ennél jóval összetettebb, és ellentmondásosabb. Február végén, az Ukrajna elleni orosz invázió utáni napokban Moszkva a 9,5 százalékóról 20 százalékra növelte az irányadó kamatlábat, azóta a rubel olyan sokat erősödött, hogy háromszor is kamatvágással korrigáltak, és jelenleg 11 százalékos az irányadó kamatláb.
Mi okozta a váratlan javulást? A legfontosabb ok a globális energiaválságban és az inflációban keresendő. Oroszország a világ elsőszámú földgázexportőre és második számú olajexportőre. A földgáz ára jelenleg rekordokat döntöget, a kőolajé pedig 120-130 dollárra drágult hordónként. Ez lehetővé tette, hogy Oroszország több bevételre tegyen szert az év első négy hónapja alatt, mint a megszokott éves bevétele fel.
Csak az orosz ukrán háború első száz napjában a két fosszilis energiahordozóból 98 milliárd dolláros bevételt realizált.
A nyugati szankciók miatt a devizában (nem rubelben) szerzett bevételekkel Moszkva ugyan nem tud mit kezdeni, ám épp a földgáz az egyik olyan terület, ahol áthidaló megoldást tudott érvényesíti a rubelelszámolással, vagy félrevezető nyugati kifejezéssel élve, a rubelfizetéssel.
Megbomlott a pénzügyi téridő-kontinuum
A rubel szárnyalására paradox módon épp a deviza elköltésének korlátozása is hozzájárult. Azzal, hogy nem tudják elkölteni az oroszok a külföldi valutákat, kvázi devizatartalékot képeznek (még ha ez nem is önkéntes alapon történik), ami javított a rubel nemzetközi megítélésén.
Tehát a kényszerű devizatartalékok és a soha nem látott magasságba emelkedő kőolaj- és földgázárak sokat segítettek az orosz gazdaságon. Olyannyira, hogy a rubel további erősödését kivédendő már a szárnyalás letörésén dolgoznak Moszkvában. A túl drága rubel ugyanis árthat az orosz exportnak.
Ez azonban kétélű fegyver. Az oroszok papíron jól jártak a rubellel, ám a valutájuk erősödése ellenére a belföldi árak nem csökkentek, hanem a rubel erősödésével együtt mozogva nőttek. Ennek hátterében többek között az áll, hogy Oroszország számos, a gazdaság és a háztartások számára fontos nyugati gyártású eszközt és technológiát nem tud megvásárolni, az átállás alternatív megoldásokra pedig időbe telik.
Egy egyszerű példán élve, gyakorlatilag a Netflix típusú szolgáltatások nem elérhetők széles néprétegek számára, mert a szankciók miatt nincs járható fizetési módszer.
Nem csak az oroszok trükköznek
Azok viszont, akik a fenti devizaillúzióra hivatkozva mégiscsak az orosz gazdaság bedőlésére számítanak, jórészt csak tippelnek. Minden azon áll vagy bukik, hogy az oroszok találnak-e alternatív technológiai megoldásokat, vagy – ez a másik megoldás – az orosz átlagpolgárok meddig tűrik életszínvonaluk csökkenését. Nyilván az orosz népesség többsége számára a Netflix és más hasonló nyugati márkák elvesztése nem ér fel egy nemzeti tragédiával.
Ráadásul, nem csak az oroszok részéről folyik pénzügyi illúziókeltés. Az USA például szankciókkal érte el, hogy Oroszországnak ne legyen lehetősége átutalni egyes pénzpiaci hitelek törlesztőrészleteit. Lehet vitatkozni azon, hogy mennyire fizetésképtelen az, akinek van pénze, csak nem engedik be a bankba befizetni a cechet…
Az biztos, hogy az orosz gazdaság pengeélen táncol, és ha rövidtávon erőt is tud mutatni, középtávon és hosszútávon helyzete nem fenntartható. Az orosz gazdaság gyengülését a legtöbb szakértő borítékolja. Ahogy egyébként Európáét is.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
