Erős vár a mi Istenünk!

Vasárnap

Ezekkel a katolikus templomban szokatlan szavakkal köszönte meg Bencsik Tibor deméndi plébános Srna Zoltán százdi polgármesternek (aki egyébként evangélikus, hogy teljes legyen az ökumené) a Szent Miklósról elnevezett templom felújításában végzett munkáját.

És csakugyan: ennek a két évtizedes történetnek a második évtizede, amióta ő a polgármester, sikertörténet. Igaz, a kellő rutinja is megvolt, hiszen mielőtt polgármesterré választották, az evangélikus templom felújítása körül is ott bábáskodott.

Lakossági összefogás

Azonban rutin ide, rutin oda, mindez nem lehetett volna sikertörténet a százdi lakosok és a településről elszármazott egykori százdiak összefogása és áldozatkészsége – felekezeti különbség – nélkül. Ez a templom annyira hozzánőtt a falu látképéhez, hogy akik életükben nem tették be ide a lábukat, még azoknak is hiányozna, ha egyszer nem állna ott a domb tetején.

A legtöbb adakozó azonban az idős emberek közül került ki, s félő volt, hogy csak kevesen érik meg a templom felújításának végét, ha még tovább odázzák a munkák befejezését, ahogy azt a szakemberek akarták. A polgármester ragaszkodott hozzá, hogy a templomot minél előbb adják vissza a híveknek – hiszen az elmúlt két év talán őket tizedelte meg a legjobban. Végül kompromisszum született: az újraszentelés megtörténik, de a sekrestyében és a környéken tovább folyik a munka. A százdi templom ugyanis még tartogat meglepetéseket!

Természetesen bármily elkötelezettek is, a százdi hívek áldozatkészsége nem lett volna elég, hogy a templom főnixként keljen új életre, hiszen túlnyomórészt nyugdíjasokról van szó. Szerencsére azonban három országból is érkezett a segítség, nélkülük nem lenne teljes a névsor: a projekt tehát a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a németországi KIRCHE IN NOT Alapítvány, a Magyarország kormánya által létrehozott Rómer Flóris Terv, a Teleki László Alapítvány, Nyitra Megye önkormányzata, Százd önkormányzata és a Terra Zazd támogatásával valósult meg.

A dátum sem véletlen

Pont 800 éve, május 28-án történt a templom első írásos említése. Az újraszentelés jelentőségét pedig az is jelezte, hogy a misét személyesen Mons. Marián Chovanec besztercebányai püspök celebrálta – mert bárhogy nézzük is, a százdi templom a faliképeivel egyedi a mai Szlovákia területén. Az újraszentelési misén a püspökön kívül még tíz pap vett részt, többségükben a környékbeli települések plébánosai, valamint a két évtized alatt Százdon szolgált papok. A restaurátorok és történészek képviseletében pedig jelen volt a misét követő ünnepi ebéden is Szkladan Friderika és Juraj Gregorek. Délután a Terra Zazd Polgári Társulás vendégelt meg mindenkit, aki valamilyen formában részese volt a templom rekonstrukciójának.

Ez tehát a rövid krónikája ennek a szelesen is szép napnak, aminek az emléke még sokáig megmarad a jelenlevőkben.

Érdekes

A templom balladája

Barátaim!

Egyszer csak elszánta magát az ember,

hogy hajlékot épít Istennek,

magának pedig menedéket.

Ahova elbújhat gond, baj elől.

Csak ő és a Teremtő!

Kínból és fájdalomból emelt falakat,

hite volt a kötőanyag,

hogy a pokol kapui se vehettek rajta erőt.

Három éjszaka építette a templomot,

szegletkövet faragott,

végül elégedetten bólintott.

Csakhogy hiányzott még valami,

a kopár falak nem hirdetik az Úr

dicsőségét –

az ember templomba megy, alszik

vagy hazagondol, várja a munka,

szép lány mátkájáról álmodozik,

és lelke nem az Úrhoz száll,

hol békét és megnyugvást talál.

És ekkor jött a jó Szerecsen mester,

királyi patikárius,

mert, hol szükség van, ott ember is van.

Messzi földről hozott művészeket,

hogy hirdessék a teremtés dicsőségét,

és elbeszéljék a szenvedéstörténetet.

...

Évszázadok teltek el azóta,

kik akkor éltek ma már csak bús atomok,

mint mi is leszünk

a temetőben széthányt csontok.

De a falak még őrzik egykor élt emberek

fohászát, esendő lelkek könyörgését,

és a mi felelősségünk, hogy megőrizzük,

kibontsuk a falakból a templom hajdani

dicsőségét!

Hogy megszólítson nemzedékeket,

miként nekünk is megrendül lelkünk,

ha Szent Ferenc arcán tétovázik tekintetünk.

Szöveg Sztakó Zsolt

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/25. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?