Nyitókép forrása: pixabay.com
Az Eurostat napokban több érdekes és beszédes mérőszámot is közzétett a tagállamok gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A legutóbbiak, bár az életszínvonalunkról tanúskodnak, a legtöbbet mégis Szlovákia uniós felzárkózásáról árulták el.
Lélektani fordulat állt be az egy főre eső GDP uniós átlaghoz mért számába. Az Eurostat szerint a tavalyi évben az egy főre eső bruttó hazai termék az uniós átlag 68 százalékra csökkent. Ez azért fontos adat, mert Szlovákia a járvány előtt kifejezetten jól teljesített ezen a téren.
Az utolsó nagyberuházás évében (2015, Jaguar Land Rover) még 78 százalékon álltunk. Két évvel később az uniós átlag 70 százalékára gyengült a mutató, a globális autóipar és a szlovákiai versenyképesség első megroppanásakor, 2019-ben pedig 69 százalékra. 2020-ban volt egy rövid és gyenge 1 százalékpontos javulás, ám 2021-ben a negatív trend folytatódott, és egy főre eső GDP tavaly az uniós átlag 68 százalékát érte csak el.
Vagyis tíz százalékpontos leépülés történt alig hat év alatt.
Csak halkan jegyezzük meg, hogy mindeközben Magyarország 70 százalékról az uniós átlag 76 százalékára növelte egy főre jutó GDP-jét…
Van egy másik, életszínvonal szempontjából talán valamivel pontosabb mérőszám is, az egy főre eső reálfogyasztás, ami a háztartások „végső fogyasztási kiadásaira” összpontosít.
Eszerint például egy luxemburgi háztartás 46 százalékkal többet fogyaszt (költ el), mint az uniós átlag, míg a bolgár háztartások az átlagnál 37 százalékkal kevesebbet fogyasztanak – ez két ország volt 2020-ban a két szélsőérték.
Szlovákiában ez a fogyasztási mutatószám 2021-ben az uniós átlag 70 százalékát érte el – nagy változás nem történt, az elmúlt években plusz-mínusz egy-egy százalékponttal 70 százalék körül mozgott.
A harmadik beszédes mutató, az az uniós árszínvonalhoz való felzárkózás. Érdekes módon, az árak követésében Szlovákia töretlenül sikeres. 2016-ban az uniós árszínvonal 75 százalékán álltunk, mára ez 82,6 százalékra emelkedett.
Vagyis miközben az egy főre eső GDP-ben és fogyasztásban hanyatlás illetve stagnálás van, árszínvonalban „fejlődünk” fel a nyugathoz. Magyarországon apró eltérésekkel 62 százalék körül mozgott az elmúlt hat évben az uniós átlaghoz mért árszínvonal.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a jelenlegi állapothoz nagyban hozzájárult a Smer kormányai alatti meggondolatlan és opportunista gazdaságpolitika, amely nem használta ki a „jó időket” a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági szektorok kiépítésére és az oktatásügy felzárkóztatására. Mára ennek minden káros következménye kezd megmutatkozni.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.