A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabályt - kivételes eljárásban - 116 igen szavazattal, 43 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére, miután a kabinet veszélyhelyzetet hirdetett a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt.

A jogszabály célja, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében.

A törvény megerősíti azokat a kormányrendeleteteket, amelyeket eddig alkottak a konfliktust érintően.

Az előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter az indítvány parlamenti ismertetésekor elmondta, a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról dönt, hogy fenntarthatók-e a takarmány- és élelmiszerellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések, a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek. Arról is döntenek a képviselők, hogy fennmaradhatnak-e a hatósági árak, kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása és megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések - tette hozzá.

A kormány felhatalmazása a törvény hatályáig fennmarad, arról az Országgyűlésnek nem kell külön döntenie, azonban korábban is visszavonható. Ez utóbbi esetben a vonatkozó kormányrendeletek még 15 napig érvényesek. Az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy csupán a kormány egyes intézkedéseit érintően vonja vissza a felhatalmazást. A kormánynak a veszélyhelyzet fennállása alatt rendszeresen tájékoztatást kell adnia a megtett intézkedésekről.

A jogszabály a kihirdetése napján 21 órakor lép hatályba, hatályvesztésének időpontja pedig 2022. november 1.

Apáti István (Mi Hazánk) kijelentette, hogy pártja nem tudja támogatni a javaslatot, bár más miatt, mint a "szélsőbaloldali, szélsőliberális" ellenzék.

Szerinte az ukrán területen zajló orosz-amerikai háború az új világrend kialakításáról szól. A humanitárius segítségnyújtással egyetértett, de kifogásolta, hogy az előterjesztésben harminckét pontban sorolja a kabinet, mit kíván meghosszabbítani.

Sérelmezte, hogy a vakcinagyártók, a kaszinók vagy a multinacionális technológiai cégek kimaradtak a különadóból. A kabinet szerinte azt sem veszi figyelembe, hogy a kisvállalkozások a nemzetgazdaág alappillérei. Őket pedig nemcsak az infláció sújtja majd, hanem a többszörös energiaárak is.

Döbbenetesnek nevezte azt is, amit a kisadózó vállalkozók tételes adójával művel a kormányzat. Követelte a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, és magyarázatot várt arra, hogy az miért maradt ki az előterjesztésből.

(MTI)