„Isten lelke lebegett a vizek fölött” – Kocsis Fülöp érsek-metropolita pünkösdi gondolatai

Nézőpont – 2022. június 7., kedd | 18:30

Az alábbiakban Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája pünkösdi gondolatait adjuk közre.

Isten lelke lebegett a vizek fölött.

Ez még a káosz ideje volt, de már ott lebegett a kozmosz előszele. Majd a Teremtő szája leheletével, kimondott szavával szépen elrendezett mindent, a vizeket, a földeket, a nappalt és az éjszakát, az égitesteket, a földi testeket, mindent. S miután mindezt jónak találta, elérkezettnek látta az időt, hogy megalkossa azt a lényt, akiért mindezt létrehozta. Az orrába lehelte az élet leheletét. S ahhoz, hogy mindezt a csodálatos világot értékelni is tudja, neki adta saját lelkét, saját képére és hasonlatosságára alkotta. Férfinak és nőnek teremtette és saját képének szépségét adta neki. Isten lelke teszi az embert Istenhez hasonlóvá. Az embernek, Istenhez hasonlóan, szintén lelke van, isteni tulajdonságokat hordozó emberi lelke. Ezt a bűn sem tudta elvenni. A gyönyörű képmás eltorzult ugyan, mintha az eredeti karikatúrája lenne csupán, mégis hordozza az eredeti képet, lelke mégiscsak fogékony maradt az Isteni Lélek befogadására.

Erre alapozta az isteni terv a megváltást.

Eljött a Fiú, és mindent kinyilatkoztatott, majd pedig elküldte a Szentlelket, aki mindezeket eszünkbe juttatja, és elvezet minket a teljes igazságra.

Ez az igazság, hogy nem élhetünk a Lélek nélkül. Az ember teljes igazsága, hogy nem élhet Isten nélkül. Az istentelen élet embertelen. Az emberi élet annál emberibb, minél istenibb. Ehhez azonban a Lélek kell. Lélektelenül nem lehet emberré válni. S az ember arra született, hogy minél emberibb ember legyen. Vagyis minél istenibb. Ez a hivatásunk, erre lettünk teremtve, hogy minél jobban hasonlítsunk Istenre.

Amikor leszállt a Lélek az apostolokra, akkor minden megváltozott bennük. A földhöz ragadt halászok egyszeriben isteni dolgokról kezdtek beszélni. Jézusról, a Megváltóról, Istenről.

A Lélek valóban eszükbe juttatott mindent. Jézus háromévnyi tanítása sűrűsödött a mondanivalójukba, s azon a napon mintegy háromezren csatlakoztak hozzájuk.

Nemde gyakran panaszkodunk az emberek hitetlenségére, közömbösségére, szeretetlenségére. Hol van ilyenkor a Lélek? Bennünk nincs, mert a panaszkodóban biztosan nincs. Az nem a Lélek jelenlétének jele. A Lélek lát, remél és cselekszik. Ezt hozhatja meg nekünk a pünkösdi Lélek. Hogy mi is kezdünk látni, remélni és cselekedni. Ezt hozza és ezt várja tőlünk a Lélek. Mindent megad hozzá, most már csak magunkat kell hozzátennünk. Magunkat kell beleadnunk a saját életünkbe.

A Lélek által újra azzá válhatunk, akik vagyunk: Isten gyönyörű képmásai.

Kisimulhatnak a bűn okozta redők, megtisztulhat a mosolyunk, igazzá válhat a szeretetünk. Ez a megváltásunk, hogy újra azzá lehetünk, akinek Isten elgondolt minket.

Pünkösdkor találjunk magunkra! Fedezzük föl, hogy kik vagyunk, hogy kik lehetünk! Ehhez a nagy csodához megkapunk mindent, amire csak szükségünk van. A kozmoszt megalkotó Isten végre rendet teremthet bennünk, a mi életünkben is. Egyre kaotikusabbá váló világunkban egyre fontosabb, hogy fölismerjük ezt a rendet, amely ott uralkodik az életünkben, lényünk legmélyén, ahol a Lélek lakik bennünk! Amen.

Pünkösd az egyik legfontosabb keresztény ünnep húsvét és karácsony után. A húsvét utáni ötvenedik napon (görögül pentekosztész – a neve is innen ered) a Szentlélek leszállt az Istenszülőre és a Jézus kereszthalála után először egybegyűlt apostolok közé, akik ezután a világ minden nyelvén hirdették az evangéliumot. Péter is prédikálni kezdett, sok követő csatlakozott hozzájuk, megalakult az első keresztény gyülekezet, ezért az Egyház születésnapjának tekinti pünkösdöt. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el megünneplését.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria