NATO-bővítés: 4 ok, amiért Svédország és Finnország csatlakozása fejfájást okoz Moszkvának

Nyitókép forrása: SITA/Mikhail Klimentyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

Finnország és Svédország szerdán hivatalosan is kérvényezte tagfelvételét a NATO-ba. Ivan Korčok (SaS) szlovák külügyiniszter „történelmi lépésnek” nevezte a döntést. Megjegyezzük, belpolitikai okokból sem a svédek, sem a finnek nem tartank népszavazást a kérdésben. Oroszország (önmagához képest) nem annyira agresszív, inkább fenyegetőző retorikával kommentálja a történéseket. Svédország és Finnország még együtt sem olyan fajsúlyú probléma, mint Ukrajna, de ez nem jelenti azt, hogy Moszkvának nem fáj miattuk a feje. Mutatjuk, miért.

Ahogy fentebb írtuk, Svédország és Finnország stratégiai szempontból messze nem olyan érzékeny pont Oroszország számára, mint Ukrajna, lévén, hogy a két ország nem ad lehetőséget olyan széles ellenséges offenzívára, mint a Franciaországtól Ukrajnáig húzódó összefüggő Észak-európai síkság.

A Stratfor amerikai ügynökség elemzésében rámutat, hogy Oroszország ráadásul nem is tekintett úgy a két skandináv országra, mint befolyási övezetére – szemben Ukrajnával.

   

Bár Moszkvának megvan a képessége ahhoz, hogy támadást indítson Finnország ellen, amellyel 1340 kilométer hosszú közös határa van, és még az elmúlt hónapok eseményei után is jó eséllyel eredményeket tudna elérni, minimális stratégiai hozadéka lenne egy ilyen lépésnek, miközben súlyos gazdasági és nemzetközi következményeket kockáztatna. Marad a hibrid hadviselés, vagyis Finnország és Svédország ellen, és a gázcsapok elzárásával való fenyegetőzés, csak hogy a lakosság érezze, mibe vitte bele  őket (méghozzá népszavazás nélkül) a kormányuk.

A finneknek a jövő hétfőn, május 23-án kellene fizetniük az orosz gázért, ami az erőteljesen átpolitizált fizetési módszerek miatt alkalmat ad arra az oroszoknak, hogy elzárják a gázcsapokat, ha úgy akarják. Finnország földgázigényének 60 százalékát Oroszországtól szerzi be.

Az orosz érdekek szempontjából azonban a NATO-bővítés újabb súlyos fejfájást okoz majd a moszkvai döntéshozóknak. Több okból is.

1. Pénz

Finnország NATO-csatlakozásával Oroszországnak rengeteget kell majd költenie a finn-orosz határ rendbetételére. A rendkívül hosszú, de gyéren lakott területen a határellenőrzés infrastruktúrája elég rossz állapotban van, ami addig nem volt gond, míg Finnország tartotta magát két évszázados semlegességéhez.

Ezt a határszakaszt nagy költségen lehet csak rendbehozni, márcsak a méretei miatt is.

Ezen kívül több orosz katonát kell majd állomásoztatni Szentpéterváron, ami alig 200 kilométerre van a finn határtól, és így stratégiai kiszolgáltatottsága nőni fog. A katonáknak laktanyákat kell építeni, ellátmányt kell biztosítani, infrastruktúrát kell kiépíteni.

Az oroszok várhatóan atomütőerőt és hiperszonikus rakétákat telepítenek Kalinyingrádba és a Finn-öbölbe a NATO-bővítés miatt, ami újabb iszonyatos költséget jelent.

2. Murmanszk

Finnország NATO-csatlakozásával veszélyes közelségbe kerülnek a nyugatiak Murmanszkhoz, Oroszország egyetlen olyan jégmentes kikötőjére, amely közvetlen és korlátlan hozzáférést ad az Atlanti-óceánhoz (a Fekete-tenger esetében útjukat állhatják a törökök, a Földközi-tenger esetén a britek is…).

Murmanszknál 78  milliárd rubelles program keretében 150 ezer katonát állomásoztat, ez az orosz északi haditengerészet központi bázisa.

3. Északi-sark

Finnország csatlakozásával az orosz sarkvidéki kereskedelmi és katonai útvonalak a NATO kémrepülők hatókörébe kerülnének.

Nem mellesleg, a NATO-bővítés miatt vélhetően összeomlanak az olyan fórumok, mint az Északi-sarkvidéki Tanács, amely a sarkköri területek kiaknázásának koordinálását végezte tagállami részvétellel. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO-hoz a Tanács kétpólusúvá válik: NATO-tagállamok és Oroszország.

4. Veszélyes súrlódások

A NATO-bővítés legaggasztóbb következménye az, hogy a NATO és Oroszország közvetlenül fog érintkezni, ami magában hordozza egy konfliktus lehetőségét. A Stratfor ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz:

„Oroszország Svédország és Finnország NATO-csatlakozását a Szövetség újabb keleti terjeszkedéseként fogja fel, amely így még jobban körülzárja őt a balti térségben. (…) ez arra kényszerítheti Moszkvát, hogy növelje a balti térségbe telepített fegyvereket, ez viszont növelni az orosz és a nyugati erők közötti véletlen összecsapások esélyét (…)”

Körkép.sk