A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva. /Bővített hír./
"Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket" - mondta a szóvivő.
Zoom
Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva az egyensúly ismételt megteremtése és saját biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája mennyire közel kerül a határhoz.
Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte azoknak az intézkedéseknek az előkészítését, amelyeket a NATO keleti szárnyának megerősítése esetén a nyugati orosz határ megerősítésére vezetnének be.
"Finnország csatlakozott az EU-nak a hazánkkal szembeni barátságtalan lépéseihez. Ezt csak sajnálni tudjuk, és ez az oka arányos válaszainknak" - tette hozzá Peszkov. "Magának a NATO-nak és katonai infrastruktúrájának terjeszkedése egészen a határainkig nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá a világot, és ami még fontosabb, eurázsiai kontinensünket. Ez egyértelmű" - mondta az elnöki szóvivő.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közleményt adott ki, amelyben Sauli Niinistö finn államfő és Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint országuknak a lehető leghamarabb kérelmeznie kell a NATO-felvételt, a finn külpolitika "radikális megváltoztatásaként" értékelte. A dokumentum szerint a katonai el nem kötelezettség politikája évtizedekig volt az északi régió stabilitásának alapja, ez kellő biztonságot adott Finnországnak, egyúttal szilárd alapja volt a kölcsönösen előnyös és már mindenféle katonai tényezőt nélkülöző orosz-finn együttműködésnek és partnerségnek is.
Az orosz külügyi állásfoglalás szerzői nehezményezték, hogy Helsinkit sem azok a biztosítékok nem győzték meg a katonai el nem kötelezettség politikája fenntartásának előnyeiről, amelyeket Oroszország adott neki arról, hogy nincsenek vele szemben ellenséges szándékai, sem pedig a két ország között régóta fennálló jószomszédi és kölcsönösen előnyös együttműködés. A dokumentum szerint a NATO, amelynek sikerült meggyőznie Finnországot arról, hogy számára a szövetségi tagságnak nincs alternatívája, folytatni akarja terjeszkedését Oroszország felé, és ezáltal katonailag még inkább fenyegeti őt.
"Az, hogy Finnország miért akar a saját területén katonailag konfrontálódni az Oroszországi Föderációval, és közben elveszíteni autonómiáját a döntéshozatalban, idővel kiderül" - olvasható az orosz diplomáciai tárca által kibocsátott szövegben, amely egyúttal rámutat, hogy a finn kormány és a finn nép maga dönti el, mi módon gondoskodik nemzetbiztonságáról, Helsinkinek azonban tisztában kell lennie egy ilyen lépés felelősségével és következményeivel.
"Finnország NATO-csatlakozása súlyosan károsítaná a finn-orosz kétoldalú kapcsolatokat, valamint a stabilitás és biztonság fenntartását az északi régióban. Oroszország kénytelen lesz viszonos katonai, technikai és egyéb lépéseket tenni a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek elhárítására" - figyelmeztetett Moszkva.
Az orosz külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a NATO-csatlakozás Helsinki nemzetközi jogi kötelezettségeinek közvetlen megsértését is jelentené, mindenekelőtt az 1947-es párizsi szerződését, amelynek értelmében egyik fél sem köt szövetséget vagy vesz részt koalícióban a másik ellen. Valamint az Oroszország és Finnország közötti kapcsolatok alapjairól szóló 1992-es szerződés megsértését is jelenti, mert ez kimondja, hogy a felek tartózkodnak a másik fél területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nem alkalmaznak vagy engedélyezik erő alkalmazását a másik fél ellen. "A helyzet alakulásának megfelelően fogunk reagálni" - írta az orosz külügyi tárca.
Finnország döntő mértékben az Ukrajna ellen Oroszország által elindított háború miatt döntött a NATO-csatlakozás mellett.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön a Telegram-profilján arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országok ukrajnai fegyverszállítása, az ukrán katonáknak a szövetség általi kiképzése, zsoldosok küldése az orosz-ukrán konfliktusba, valamint a szövetség országainak az orosz határok közelében történő gyakorlatozása "megnöveli a NATO és Oroszország közötti közvetlen és nyílt konfliktus veszélyét", ahhoz képet, hogy egyelőre számukra ez egy közvetve vívott háború.
"Egy ilyen konfliktus mindig azzal a kockázattal jár, hogy teljeskörű nukleáris háborúvá fajul, amely mindenki számára katasztrofális lenne" - írta a volt államfő és miniszterelnök.
A biztonsági tanács helyettes vezetője kifogásolta, hogy a külföldi elemzők folyvást a NATO és Oroszország közötti háborúról beszélnek, és hogy szerinte a nyilatkozó nyugati politikusok cinizmusa egyre nyilvánvalóbbá válik. Valótlannak nevezte azt a vádat, hogy Moszkva nukleáris konfliktussal riogatja a világot.
A nukleáris háború kölcsönösen végzetes következményeiről szólva Medvegyev felszólította a Nyugatot, hogy "ne hazudjon önmagának és másoknak". "Csak a tettei lehetséges következményeire kell gondolnia. És arra, hogy "ne fulladjon meg a saját nyálában az önkívület határát súroló oroszgyűlöletében" - tette hozzá.
Stoltenberg gyorsan megoldja
A finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben bejelentette csütörtökön: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő kifejezte abbéli reményét, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és komolyan soha nem vette fontolóra, hogy csatlakozzék az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben. A szintén hagyományosan semleges Svédországgal együtt Finnország egyértelmű hajlandóságot kezdett mutatni arra, hogy fontolóra vegye a NATO-csatlakozást.
Az utóbbi hónapokban a finn közvélemény érezhetően támogatni kezdte a csatlakozás ötletét, a legutóbbi felmérés már a NATO-tagság 76 százalékos támogatottságát jelezte, és ezt csak 12 százalék utasította el. A korábbi években az ország esetleges NATO-tagságát csak a finnek nagyjából 25 százaléka pártolta.
Svédországban a kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ann Linde svéd külügyminiszter csütörtökön a Twitteren közölte: Finnország Svédország legközelebbi partnere a biztonsági és védelmi együttműködésben, ezért Stockholm figyelembe fogja venni a finn álláspontot a NATO-tagság kérdésében.
A balti országok örömmel fogadták a finn vezetés bejelentését. A finn csatlakozással "a NATO erősebb lesz, a balti országok nagyobb biztonságban lesznek" - jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Mette Frederiksen dán kormányfő a Twitteren azt írta: a finn csatlakozás erősítené a NATO-t és a közös biztonságot. Hozzátette: Dánia mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél gyorsabban lezárják a csatlakozási folyamatot.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, van rá lehetőség, hogy Finnországot és Svédországot "elég gyorsan" felvegyék a szövetségbe. Csütörtökön kiadott közleményében kijelentette: Finnország NATO-tagsága mind a katonai szövetséget, mind pedig Finnországot erősítené.
"Amennyiben Finnország a jelentkezés mellett döntene, nagy szeretettel fogadnánk a NATO-ban. A csatlakozási folyamat zökkenőmentes és gyors lenne" - mondta a főtitkár, majd hozzátette: Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, kiforrott demokrácia, tagja az Európai Uniónak, és fontos tényezője az euroatlanti biztonságnak.
Március közepén az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy "súlyos katonai és politikai következményei lesznek" annak, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz.
(MTI nyomán)