eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Márki-Zay Péter 40 százalékra teszi esélyeit

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt újabb részleteket osztott meg terveiről, de beszélt a kampányköltéseiről és a még mindig lezáratlan listálításról is.

Gideon Rachmann, a Financial Times újságírója Márki-Zay Péterrel beszélgetett legújabb podcastjában, akitől a műsor legelején rögtön azt kérdezte, hogy érzi, mekkora esélye van Orbán Viktor ellen az áprilisi választáson. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje erre a 24.hu cikke szerint úgy felelt: "Azt mondanám, 40 százalék. Ennek oka, hogy néhány londoni elemző ekkorára tartotta az esélyeimet az előválasztást követő napon, ezért azóta is ezt használom rövid válaszként."

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán Viktor hatalmi rendszerét úgy építette ki, hogy az legyőzhetetlen legyen, de a magyarok csodálatos ellenállásáról tesz tanúbizonyságot, hogy 12 év után is van esély a leváltására. Szerinte nem lesznek szabad választások, a Fidesz alkotta a jelenlegi választási rendszert, amellyel egyes körzeteket már a szavazatok 30 százalékával is meg tud nyerni, ha az ellenzék megosztott.

Márki-Zay Péter szerint a sajtó sem szabad, az előválasztáson ugyan 850 ezer vett részt, de az állami médiában egy szó sem esett róla. Az ellenzék számára alternatív lehetőséget nyújt a közösségi média, de még ott is a Fidesz van fölényben, mert hatalmas összeget tolnak a hirdetésekbe.

"Nagyon okosnak kell lennünk. Minden erőforrásunkat fel kell használnunk.

A kutatásaink szerint a társadalom 53 százaléka minket támogat.

A legnagyobb kérdés az, hogy ez az 53 százalék össze tud-e állni, részt vesz-e a választáson vagy sem" – mondta az ellenzéki kormányfőjelölt.

A közös listának két héten belül készen kell lennie

„Valódi demokratikus közösségben hiszünk, ahol természetesen mindenkinek megvan a maga súlya” – mondta az RTL Híradónak adott interjúban Márki-Zay Péter. Gyurcsány Ferencről úgy fogalmazott, kétségkívül a hatpárti koalíció talán legerősebb pártját képviseli, de a hat párt közül egyiknek sincs semmilyen domináns szerepe, még a legerősebbnek sem. A DK még az ellenzéken belül sem fog 50 százalékkal rendelkezni, nemhogy az egész parlamentben, és

egy ellenzéki győzelem esetén is nagyobb súlya lesz a Fidesznek a parlamentben, mint Gyurcsány Ferenc pártjának.

A kampányköltéseiről azt mondta, hogy az átláthatóság és elszámoltathatóság híve. Az összesítésük szerint 45,9 millió forintot költött az elmúlt két évben ment el összesen. „Csak összehasonlításul: a Fidesz a saját propagandistáinak a fizetett hirdetéseire többet költ hetente ennél, ráadásul ezt részben közpénzből teszi” – fogalmazott. Amit ő költött, azt maradéktalanul adományokból fedezte, nem a saját vagyonából, ezért nem szerepel a vagyonbevallásában. Az összegeket egy kampányszámlára gyűjtik, onnan is költik el, és minden tételt átláthatóvá tesznek.

Csányi Sándorral, az OTP-vezetőjével kétszer találkoztak, a második alkalom kapott médiafigyelmet. Vele nem a kampánya támogatásáról beszéltek, hanem például a pénzügyi szektort érintő elképzeléseikről.

Gattyán Györggyel a digitalizáció területén kétségkívül sok mindenben egyetértenének, ám neki Márki-Zay szerint más missziója van. „Nem Orbán Viktor leváltásának a szándékával indul” – fogalmazott, és megjegyezte azt is, hogy Gattyán több közvetítőn keresztül próbálta keresni az ellenzéket, holott egy ilyen kis országban szerinte erre semmi szükség.

Beszélt a miniszterelnök-jelölti vitáról is, szerinte a demokrácia hiányára utal az is, hogy ennek nincs hagyománya, és Orbán Viktor ezt nem vállalja, ha nem áll érdekében.

„Ez sajnos a hat párt privilégiuma, nekik kell megállapodni” – válaszolta a miniszterelnök-jelölt arra a felvetésre, hogy korábban az ellenzék tavaly év végére, utána pedig január végére ígérte a közös lista véglegesítését.

Szerinte a lista kérdésére két héten belül pontot kell tenni.

A köztársaságielnök-választásra konszenzusra kell jutni a szóba jöhető ellenzéki jelöltekről, utána pedig elő kell állni azzal a személlyel, akinek „a szerepe az pusztán az, hogy felmutassunk egy hitelesebb alternatívát, valaki olyat, aki Novák Katalinnal szemben a teljes lakosságot tudja képviselni, akinek nem Orbán Viktor-os fülbevalója van".

Az elmúlt 30 év legsikeresebb kormányának tartja az első Orbán-kormányt, a legsikertelenebbnek és legrosszabbnak pedig Orbán elmúlt 12 éves kormányzását. A különbség szerinte az, hogy Orbán Viktor első kormányának idején még kénytelen volt kompromisszumokat kötni, még pártján belül sem volt olyan domináns pozícióban, mint később, ezért el merték neki mondani a belső kritikákat. "Ma Orbán Viktor bármit álmodik, holnap akár törvényt is csinálhat belőle. Ez a korlátlan hatalom vezetett a korlátlan korrupcióhoz" – fejtette ki Márki-Zay Péter. Az Európai Ügyészségről azt mondta, az egy olyan külső kontroll, ami miatt még a kormányon lévő korrupt politikusok is börtönbe kerülhetnek.

Az első, lakosságot közvetlenül is érintő intézkedésük az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése lesz, illetve a pedagógusok és a rendőrök bérének rendezése.

A munkát terhelő adókat és járulékokat is alacsonyan tartaná, de a minimálbért keresők további csökkentést kapnának, ha kormányra kerülne az ellenzék. A nyugdíjak pedig a gazdaság teljesítményét figyelembe vevő svájci indexálás szerint növekednének, és nem megalázó, szerinte kommunista módszereket idéző árszabályozással próbálnának tüzet oltani, amikor elértéktelenednek a nyugdíjak.

Az interjúban Márki-Zay Péter elmondta azt is: ha nem nyer, folytatja tovább a munkáját. „Akár parlamenti képviselőként, akár polgármesterként, akár szórólapozós aktivistaként” is csak az lesz a célja, hogy leváltsák Orbán Viktort.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Az orosz eliten belüli harcokról is szól Putyin mostani minisztercseréje

Az orosz eliten belüli harcokról is szól Putyin mostani minisztercseréje

Oroszországban, ha egy közszereplő ellen büntetőeljárás indul vagy elítélnek, két dolog szokott igaz lenni: az adott személy ellenzi Vlagyimir Putyin uralmát vagy az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, illetve nem számít magas rangú tisztviselőnek. Az állítólag kenőpénzt elfogadó Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes áprilisi letartóztatása baljóslatúan nem a fenti szabályt követte. Rávilágít továbbá az oroszországi befolyásos csoportok közötti feszültségek elmélyülésére, miközben a zsarnok részéről nem látszanak a koherens vezetés jelei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×