Űrhajókatasztrófa, trónharcok az Árpád-házban és Kennedy elnök agya – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai

„Tűzzel küzdünk… Engedjetek ki… Meg fogunk égni…”

1967. január 27-én egy ártalmatlannak tűnő üzemanyagnélküli startszimulációs teszt során következett be az Apollo–1 tragédiája. A legénység három tagjának az volt a feladata, hogy megfigyeljék, miként működik az űrhajó az után, hogy leválasztják az indítóállomás energiaforrásairól és saját akkumulátoros forrásait kezdi el használni.

A teszt megkezdésére teljes szkafanderben érkező pilóták már az űrhajóba való beszállás közben érezték, hogy valami nem stimmel: Grissom a rendszer oxigénrendszeréből származó büdös, savanyú szagot észlelt, amit azonnal közölt is az irányítótoronnyal. A tesztet felügyelő szakemberek levegőmintát vettek, de semmilyen konkrét problémát nem találtak, így a korábban megszakított visszaszámlálást újrakezdték.

A púpos a beteg és a vak

Ha Kálmánt a legtehetségesebb magyar uralkodók egyikének tekintjük, akkor II. István ennek a sornak a másik végén kullog. Számos vereséget szenvedett, többek között a csehektől, a velenceiektől, majd a kezdeti sikerek után megrázó kudarcot vallott az 1127–1129-es magyar–bizánci háborúban is. Ez a küzdelem vélhetően azért tört ki, mert a bizánci császár, II. Ióannész (1118–1143) befogadta a száműzetésben élő Álmos herceget. Bár Álmos herceg 1127-ben elhunyt, ez nem jelentette azt, hogy István trónját többé senki nem fenyegette.

A II. Istvánról szóló krónikarészleteket olvasva feltűnő, hogy ő az első uralkodó, akinek az életében rendkívül komoly szerepet játszottak a magyar előkelők különböző csoportjai. A külföldi forrásokból gyakran visszaköszönő elem, hogy a királyi hatalomnak – Európa-szerte szokatlan mértékben – engedelmeskednek a magyarok, teljességgel idegen II. István időszakától. Sőt, oroszországi hadjáratán a királyt a főemberei egyszerűen arra kényszerítették, hogy adja fel a vállalkozást, és térjen haza.

Viking fosztogatók Itáliában

A vikingek angliai, írországi és oroszországi tevékenységére, a Konstantinápolyig és „Serklandig” (a szaracénok földjéig, vagyis Bagdadig) nyúló kereskedelmi útvonalaikra bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, a Mediterráneumba tett korai kiruccanásaikat azonban homály övezi. A maréknyi elérhető forrásból egy mindenre elszánt vezér vakmerő portyája rajzolódik ki, aki félelmet ültetett a franciák, spanyolok és olaszok szívébe.

Az egyik közkeletű elmélet szerint a vikingek európai terjeszkedésének hátterében a skandináv területek 700-as évekbeli túlnépesedése állt. A következő évszázadokban a dánok, norvégok és svédek hosszúhajóikat villámgyors fosztogató hadjáratokra és messzire nyúló kereskedelmi útvonalak létesítésére egyaránt használták. Bár ma sokszor alkalmazzuk rájuk összefoglalóan a „viking” szót, az északiak nem tekintették magukat egységes népnek, és a kifejezés sem egy népcsoportot, hanem egy tevékenységet jelentett: a kalózkodás és a kereskedés furcsa keverékét. (A víkingr szó eredete nem pontosan ismert, egy elmélet szerint az öböl jelentésű vík szóból származik, és öböl- vagy fjordlakót jelent.)

Rejtélyes eltűnések, éhezés és népirtás az Újvilágban

A 16. század végén I. Erzsébet angol királynő jóvoltából indult expedíció az Újvilágba az első állandó település megteremtése céljából. 1585 júliusában 108 vakmerő férfi érte el a Roanoke-szigetet a mai Észak-Karolina partjainál. A bennszülött indiánokkal való kapcsolat eleinte barátságos volt, sőt a telepeseket még élelemmel is ellátták, hogy ne haljanak éhen.

Az idilli állapotnak azonban hamarosan vége szakadt: amikor a telepesek kifogytak az élelmiszerből, akkor ellopták az indiánok tartalékait, de volt olyan is, hogy figyelmeztetés nélkül gyújtottak fel falvakat, egy másik alkalommal pedig lefejeztek egy törzsfőnököt.

Két évvel később, 1587 augusztusában 116 telepes (17 nővel és 9 gyerekkel) ért partot a Roanoke-sziget északi részén. Az Angliából kivándorlók első alkalommal hoztak létre állandó települést az Újvilágban, de ma egy pár levélen kívül szinte semmit nem tudunk róluk, hiszen egy utánpótlással érkező hajó 1590 júliusában egyetlen élő telepest sem talált a szigeten: nem voltak nyomai harcnak, csak egy szomszéd sziget fatuskóba karcolt nevét találták, így a hajó dolgavégezetlenül hagyta el a szigetet.

Mi történt Kennedy agyával?

Bár a 35. elnök testét az Arlingtoni Nemzeti Temetőben hantolták el, agya 1966 óta hiányzik. Ellopták, mint bizonyítékot? A testvére vitte el? Vagy már eleve kicserélték, mielőtt eltűnt volna? Alább olvasható minden, amit a rejtélyről csak tudunk.

John F. Kennedy agyának története a megölésének napján kezdődött. 1963. november 22-én a texasi Dallasban az elnök merénylet áldozata lett. Aznap éjjel a washingtoni Bethesda Haditengerészeti Kórházban a boncolás megállapította, hogy az elnököt két lövés érte hátulról és felülről.

A boncolásnál jelen lévő FBI-ügynök, Francis X. O’Neill Jr. visszaemlékezése szerint „nem sok maradt az agyból, több mint a fele hiányzott”. O’Neill látta, amint az orvosok eltávolítják az agyat, és egy „fehér edénybe” teszik. A boncolási jegyzőkönyv is rögzítette, hogy „az agyat további kutatások céljára eltávolították és konzerválták”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében