Nem mindenki jogosult a minimálnyugdíjra. Mutatjuk, miért

Nyitókép forrása: Photo by form PxHere

A ledolgozott évek alatt kapott fizetés nagysága határozza meg a nyugdíjjáradék összegét. Vannak, akiknek életjáradéka több évtizednyi ledolgozott év mellett sem éri el a minimum nyugdíjat. Mire jogosultak azok, akiknek megvannak az éveik, de alacsony volt a fizetésük? Minimálnyugdíjra vagy havi segélyre, amennyiben teljesíti a feltételeket… Összefoglaló a Pravda baloldali lap nyomán.

Már évek óta automatikusan növelik kiegészítik az alacsonyabb összegű nyugdíjakat a minmálnyugdíj összegére, nem csak az öregségi, de a rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjösszegek esetén is. Zuzana Dvoráková, a Szociális Biztosító szóvivője szerint azok jogosultak a minimálnyugdíjra, akiknek legalább 30 ledolgozott minősített évük van, életjáradékuk, vagy a különböző nyugdíjaik (öregségi mellett van p. özvegyi, rokkantsági) összege pedig kisebb, mint a minimálnyugdíj nagysága.

A „minősített évek” alatt azt az egész időszakot kell érteni, ami alatt a igénylő biztosítva volt, tehát járulékot fizetett be. 1993-tól csak azok az évek számítanak, amikor az igénylő elérte a személyes bérhatár törvény által előírt nagyságát, ami 0,241. Ez a szám azt jelenti, hogy az adott évben bevételei elérték legalább az adott évben érvényes nemzetgazdasági átlagbér 24,1 százalékát, ami megközelítőleg a létminimumnak felel meg.

   

A szociális biztosító az életjáradék minimálnyugdíj összegérő történő emelését automatikusan elvégzi, tehát nem kell külön igényelni a Szociális Biztosítónál. A minimálnyugdíj összege azonban nem egységes.

Például, egy 30 minősített évet ledolgozó nyugdíjasnak a Szociális Biztosító 275 euró havi járadékot ítél meg. Ezt az összeget újraértékeli a minimálnyugdíj szabályai szerint. Ha az illető teljesíti a feltételeket, akkor öregségi nyugdíja havi 334,30 euróra emelkedik (ez az előírt összeg 30 évnél).

Negyvenkét ledolgozott minősített év után 391,10 eurós minimálnyugdíj járna.

Az éves nyugdíj-kiigazítás, az úgynevezett valorizáció azonban másképp kezeli a minimálnyugdíjakat. A Szociális Biztosító ugyanis a valorizációt nem a minimálnyugdíjra érvényesíti, hanem az eredeti összegre (fenti példánkban a 275 euróra). Előfordulhat, hogy a valorizációval az eredeti nyugdíjösszeg nagyobb lesz a minimálnyugdíjnál. Ilyenkor a Szociális Biztosító a nyugdíjas számára előnyösebb összeget fizeti ki. Ha valorizáció után sem éri el a járadék összege a minimálnyugdíjat, akkor továbbra is a minimálnyugdíj kerül kifizetésre.

Azok, akiknek nincs meg a harminc ledolgozott évük és a Szociális Biztosító a létminimumnál kisebb összegű nyugdíjat ítél meg (ez a 218,06 euró), továbbra is a munkaügyi hivatalnál kell igényelniük segélyezést.

A munkahivatal a benyújtott dokumentumokból kiindulva, az illető családi, bevételi lakhatási és vagyoni viszonyai alapján elbírálja, jogosult-e és ha igen, mekkora összegre jogosult segélyezés keretében.

Pravda.sk, Körkép.sk