Polt Péter tájékoztatása szerint még nem indult nyomozás a Sztojka-ügyben, ugyanis a korábbi feljelentések kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentéskiegészítést rendelt el, ezek határideje pedig február közepén jár le.
A nyomozóhatóság annak fényében fog dönteni a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentések elutasításáról, hogy milyen feljelentéskiegészítést kap. Az ügyészség csak ezt követően csatlakozhat az esetlegesen meginduló büntetőeljáráshoz.
A legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus levelében emlékeztette az ügyészség vezetőjét, hogy a Népszava cikkei szerint egy hangfelvételen Sztojka Attila kormánybiztos, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője a Lungo Drom frakciószövetség ORÖ-s tagjainak egy személyes találkozón többek között olyan kijelentéseket tett, hogy
„azt azért nem kell ecsetelnem, hogy mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig”.
Sztojka Attila megfogalmazása szerint
„van egy mondás a BM-en belül, sőt a kormányzaton belül is: aki a család tagja, azt családon belül kezeljük, de kívül ezt senki nem érezheti. Az, hogy megnevelünk valakit, az azt jelenti, hogy azért tesszük, mert számítunk rá és szeretjük. Amíg a család tagja. Ha nem a család tagja, nem tudunk kezeskedni felőle”.
Vadai Ágnes úgy véli, a kijelentések arra engednek következtetni, hogy operatív módszerekkel, leplezett eszközök alkalmazásával, jogellenesen és törvénysértően eljárva folytatták civil személyek titkos megfigyelését és ellenőrzését.
Ugyanígy jogellenesen gyűjthették és kezelhették az érintettek személyes és különleges személyes adatait, esetlegesen érintve a munkájukkal, magánéletükkel, családi, baráti, üzleti kapcsolataikkal és más érdekeltségeikkel kapcsolatos bizalmas üzleti, gazdasági, vagy egyéb, jogilag is explicite védett titokkörbe tartozó adataikat – szerepel az írásbeli kérdésben.
Az elmondottak alapján Vadai szerint fennáll továbbá annak a lehetősége is, hogy Sztojka Attila, mint kormánybiztosként eljáró hivatalos személy a hivatali feladat és hatáskörét megsértve szándékosan és egyértelműen a jogtalan előnyszerzés, illetve a hátrányokozás céljával a hivatali kötelességét megszegve járt el, továbbá esetlegesen kezdeményezőként vagy konkrét cselekmények végzésével ténylegesen is közreműködött jogosulatlan titkos információgyűjtés, vagy adatszerzés végrehajtásában.
A rendelkezésre álló adatok alapján az is felmerülhet, hogy a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság valójában több alkalommal is pusztán szubjektív szempontok szerint, jogellenesen és törvénysértő eljárás eredményeként, vagyis politikai alapon osztott el közpénzes támogatásokat – írta.
Korábban Pintér Sándor belügyminiszter egy másik írásbeli kérdésre adott válaszában már közölte Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselővel, hogy Sztojka valójában semmilyen titkos információhoz nem férhet hozzá.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője részére a Belügyminisztérium személybiztonsági tanúsítványt és felhasználói engedélyt nem állított ki, mert munkaköre ellátásához nem szükséges, a főigazgató a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzeti minősített dokumentumainak megismerésére nem jogosult. A főigazgatóság közismerten nem nemzetbiztonsági és bűnüldöző szerv, így titkos információgyűjtés folytatására, leplezett eszközök igénybevételére nem jogosult
- fogalmazott a belügyminiszter.