A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság hétfői ülésén Soproni Tamás bizottsági alelnök, momentumos politikus által készített jelentéstervezetet fogadta el a grémium baloldali többsége, amely egyúttal leszavazta a Kovács Péter (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök által készített 35 oldalas tervezetet.
A munkáját lezáró grémium négy baloldali tagjának igen szavazatával, három Fidesz-KDNP-s voks ellenében fogadta el az alelnök verzióját, Kovács Péter tervezetét ugyanakkor három Fidesz-KDNP-s igen és négy baloldali nem szavazattal utasította el a testület.
Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét.
"Egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő 'irányított pályázatra' vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna" - olvasható továbbá a dokumentumban.
A Soproni Tamás által jegyzett szöveg azt is megállapítja, hogy a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása "a teljes átláthatóságra épül".
A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés "baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket". Emellett szerinte arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer "a fővárosi ingatlaneladások körül".
Kovács Péter a szövegben kitért arra is, hogy a bizottság eredményes munkája "a kezdetektől szándékosan kudarcra volt ítélve", mivel a közgyűlés a Fidesz-KDNP javaslatával szemben baloldali többségű bizottságot szavazott meg, a grémium baloldali tagjai "a kezdetektől nyíltan a prekoncepcióikat hangoztatták".
A szavazás előtt az MSZP-s Horváth Csaba arról beszélt, hogy a "Kovács-jelentés" nem objektív, így az a grémium által nem fogadható el. A DK-s Szaniszló Sándor szerint a bizottság nem tudta a feladatát elvégezni, egyúttal kritizálta Kovács Péter elnök ülésvezetési gyakorlatát.
Soproni Tamás kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetése az átláthatóság jegyében támogatta a vizsgálóbizottság felállítását, ugyanakkor kifogásolta, hogy Kovács Péter szövegében "szubjektív megállapítások" mellett "propaganda" jelenik meg.
A Párbeszéd színeiben politizáló V. Naszályi Márta eredményként értékelte, hogy az önkormányzat vizsgálóbizottságot hozott létre saját működésének átvilágítására. Úgy vélekedett, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs titkolnivalója, átlátható a működése.
Kovács Péter az ülésen amellett érvelt, hogy az ő változatában a tények vannak felsorolva, egyúttal - a baloldali városvezetésre célozva - azt mondta, hogy a bizottságban éppen azok vannak többségben, akiket vizsgálnak.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) a bizottság működésével kapcsolatban kifogásolta, hogy munkája során nem alakult ki párbeszéd, és sértő, bántó megjegyzések is előfordultak.
A kormánypárti politikus kijelentette, Soproni Tamás szövege szubjektív, ezért azt nem tudják elfogadni, ezzel szemben Kovács Péterét védhetőnek és objektívnek minősítette.
(MTI korrigálva)