eur:
393.54
usd:
367.98
bux:
66314.42
2024. április 25. csütörtök Márk
A Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezéshez összegyűlt aláírásgyűjtő ívek a leadás előtt az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. január 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kiderült, mikor tartható meg a népszavazás az ellenzéki kérdésekről

Leghamarabb április 26-án lehetne népszavazást tartani az ellenzéki kérdésekről - írta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pénteken a Facebook-oldalán.

Az ellenzéki referendum aláírásgyűjtésében részt vevő pártok pénteken adták le a Karácsony Gergely főpolgármester által - a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról - kezdeményezett népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit.

Szánthó Miklós kiemelte: "azzal, hogy a baloldal csak a mai nap nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hivatalosan is elszállt az esélye annak, hogy az április 3-ára legyen kitűzhető". A referendumot még "az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben" is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani - jegyezte meg.

Kifejtette: az NVI-nek 60 napja van megvizsgálni a "470 ezer" (valójában kérdésenként 235 ezer) aláírást. Ha ezzel egy nap alatt végeznek is, az január 22-ét jelenti. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik - a jogerőre emelkedéshez akkor is 5 nap kell, így az január 27. - írta.

A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben és a Nemzeti Választási Bizottság elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Az igazgató megjegyezte, "szintén lehetetlen a gyakorlatban", de ha ez is egy nap alatt megtörténik, az január 28-át jelenti.

Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek. Erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség, mivel ekkor indul a hivatalos ülésszak - írta Szánthó Miklós. Hozzátette: feltételezve a "szintén a lehetetlent", hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt, az január 31. lesz.

Kiemelte: szintén példa nélküli lenne, "de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is, és elrendelné a népszavazásokat". Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat - ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon - 15 nap után lesz "jogerős": azaz február 15-én.

A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70-90 napon belülre lehet kiírni a népszavazást - fejtette ki Szánthó Miklós.

Kiemelte: ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez - a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel - leghamarabb "egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is" április 26-án lehetne megtartani a referendumot.

Szánthó Miklós kitért arra is, van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban - mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott - "a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni".

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Valóra vált Moszkva rémálma, újra megindultak a csúcsfegyverek Ukrajnába - Háborús híreink csütörtökön

Valóra vált Moszkva rémálma, újra megindultak a csúcsfegyverek Ukrajnába - Háborús híreink csütörtökön

Mostanra biztossá vált, hogy az Egyesült Államok a hivatalos fegyverszállítmányok megindulása előtt adott Ukrajnának az ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból, az Egyesült Királyság pedig Paveway IV-es "okosbombákat" fog adni Kijevnek. Az orosz csapatok előretörése mindeközben rendületlenül tart, több falut is elfoglaltak egyetlen nap leforgása alatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 15:01
×
×
×
×