A Harvardot már régóta a világ legjobb iskolái közé sorolják – az emberek többsége nem véletlen gondolja úgy, hogy csak a legokosabb és legtehetségesebb diákoknak adatik meg, hogy nap mint nap beléphessenek a Harvard kapuin. A valóság azonban egészen más: az adományok és a kapcsolatok hálója szövi be az egész iskolát – írja a Mandiner.
Nem feltétlen az esze különleges a harvardi hallgatóknak
A fehér hallgatók 43 százalékát nem az érdemeik alapján vették fel a Harvardra, amit nevezhetnénk a gazdagok és kiváltságosok pozitív diszkriminációjának is – mutatott rá a The Guardiannek írt véleménycikkében Tayo Bero szabadúszó néger újságírónő. (Ne feledjük, a zsidókat mindig a fehérek közé keverik, pedig kiveszik a részüket a történetből - a szerk.)
Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a Harvardot választja. Az is előnyt jelent, ha a szülők is oda jártak korábban, hiszen
a tanulók csupán 57 százalékát veszik fel az érdemeik alapján.
A Harvard fehér diákjainak 43 százaléka vagy sportoló, vagy a Harvardon végzett szülők vagy az ott dolgozó alkalmazottak gyereke, esetleg rendszeresen adományozó szülők gyerekei – mutatott rá a hírportál.
Rettenetesen nehéz bejutni
A Harvardon őrületes a verseny. A 2025-ös évfolyam felvételi aránya 3,43 százalék volt – ez a valaha mért legalacsonyabb arány az iskola történetében. Az alacsony felvételi arány annak köszönhető, hogy jelentősen megugrott a Harvardra jelentkezők száma. (Ugyanebben az évfolyamban nőtt a korábbi 14,8 százalékról 18 száézalékra a négerek aránya, meghaladva a népességbeli arányukat - a szerk.)
A Guardian faji alapú megkülönböztetést vél felfedezni, magyarázza ezt azzal, hogy a Harvardra jelentkezők közel 70 százaléka fehér. A hírportál által citált tanulmány szerint egy – az iskolának adományozó – fehér jelentkező felvételi esélye hétszeresére nő. Eközben az afroamerikai, ázsiai és spanyolajkú diákok kevesebb mint 16 százalékát teszik ki a nem tanulmányi alapon felvett diákoknak.
A The Guardian szerint a gazdag fehér emberek előnyös helyzete nem újdonság a felsőoktatási intézményekben: „ez mindig is egy manipulált játék volt, amely leginkább a gazdag fehér embereknek kedvez”
– véli a lap.
Bár a Guardian kiemeli a bőrszínt mint a felvételben meghatározó tényezőt, mi nem gondoljuk, hogy a korreláció megmagyarázná a faji alapú megkülönböztetést, hiszen a cikk szerzője korábban rá is mutatott, hogy a pénz és a család rangja alapján dől el a felvétel. Tehát,
ha egy pénzes színes bőrű akarná a gyerekét bejuttatni a Harvardra, ugyanúgy előnyt tudna szerezni a szegényebb fehérekkel szemben. Az pedig, hogy több a fehérbőrű a Harvardon, jelentheti azt is, hogy a fehérek jövedelmi helyzete átlagosan jobb a színes bőrűeknél (erre valószínűleg rendszerszintű rasszizmust kiáltana a szerző) – kommentálja a brit ballib véleményét a Mandiner cikkírója.
ha egy pénzes színes bőrű akarná a gyerekét bejuttatni a Harvardra, ugyanúgy előnyt tudna szerezni a szegényebb fehérekkel szemben. Az pedig, hogy több a fehérbőrű a Harvardon, jelentheti azt is, hogy a fehérek jövedelmi helyzete átlagosan jobb a színes bőrűeknél (erre valószínűleg rendszerszintű rasszizmust kiáltana a szerző) – kommentálja a brit ballib véleményét a Mandiner cikkírója.
 Minden siránkozás ellenére egyre több a néger a Harvardon is, biztos az érdemes képességeik miatt (fotó: Jesse Costa / WBUR) |
Más egyetemekre is lesújt a Singer-félék "fehérbűnözése"
2019-ben történt egy főiskolai felvételi botrány, ahol a Guardian által „gazdag fehéreknek” nevezett emberek tucatjai próbálták befizetni a gyermekeiket a Stanford és a Yale elit egyetemekre. Ezek a szülők több ezer dollárt fizettek azért, hogy személyre szabott teszteket írhassanak a gyerekeik,
megvesztegették a tesztek adminisztrátorait és az egyetemi edzőket is annak reményében, hogy a gyerekeiket kimagasló sportolóként könyveljék majd el.
A botrányban végül ötven embert vádoltak meg – köztük olyan hírességeket, mint Felicity Huffman és Lori Loughlin.
A pénz a kulcs nemcsak a Hardvardra, de a Harvard számára is
A Harvard felvételi eljárásról szóló leleplezések hatalmas lyukat ütnek az iskola becsületén, hiszen már egyáltalán nem biztos, hogy aki oda jár, az „méltó” is rá. Akkor mégis honnan a nagy hírnév?
Valószínű, hogy a gazdag szülők adományai nagyban elősegítik az iskola nevének fennmaradását, hiszen az adományozók jóvoltából a neves kutatók alkalmazása és a különböző beruházások sem rónak túl nagy terhet az iskola pénztárcájára.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor számít-e a tehetség és a szorgalom? Úgy tűnik a Harvardon nem ez a legszükségesebb erénye egy diáknak.
