Angkor titkaitól James Bond példaképéig: a hét legizgalmasabb cikkei

A dzsungel titokzatos városa

A 9–14. század között a khmer uralkodók lenyűgöző adminisztratív és vallási központtá fejlesztették Angkor körzetét, amelynek hatalma csúcsán 750 ezer-1 millió lakosa volt, több, mint Európa bármely korabeli városának.

A város romjaira a tizenhatodik század vége felé bukkantak rá portugál misszionáriusok, az elkészült feljegyzések azonban sohasem kerültek nyilvánosságra. A figyelem így csak 1864-ben irányult ismét Angkor felé, amikor Henri Mouhot francia utazó megjelentette a Sziámban, Kambodzsában és Laoszban tett utazásairól szóló könyvét.

A világ újra felfedezte Angkort.

Múmiának tenyésztett állatok

Bár az állatok bebalzsamozásának gyakorlata Kr. e. 3000 körül vette kezdetét Egyiptomban, a mumifikálási őrület a Kr. e. 7. század és Kr. u. 200 között érte el csúcspontját. A rituálé a kereszténység, majd az iszlám térhódításával eltűnt az egyiptomiak életéből, és hosszú évszázadokra teljesen feledésbe merült.

Hiába nőtt meg az újkorban a kutatók érdeklődése Egyiptom ókori kincsei iránt, az állatmaradványokkal senki sem foglalkozott. Közel egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a különös múmiák felkeltsék a régészek érdeklődését.

Ma már lényegesen többet tudunk róluk.

Oroszlánszívű Richárd lebukása

I. Richárd angol király sohasem a hírnév, vagy a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemként, hanem az öröm egyik forrásaként tekintett a háborúra. A szálfa termetű király bátorságát még ellenségei – így többek között Szaladin szultán is – elismerték. Ráadásul nem csak a bajvíváshoz értett, hanem háborús stratégaként is megállta a helyét. Ténykedése során azonban sorban gyűjtötte a rosszakarókat a Szentföldön is.

Habár hazajuthatott volna Angliába hajón is, Richárd a legenda szerint tengeribetegségre volt hajlamos, ezért inkább az európai szárazföldön keresztül vezető utat választotta. Bár igyekezett álcázni magát, több hibát is vétett, és végül V. Lipót osztrák herceg és VI. Henrik német-római császár fogságába esett.

Fogva tartói tetemes váltságdíjat követeltek szabadságáért cserébe.

A férfi, akinek életrajzában szinte minden tény bizonytalan

Amit Reilly korai éveiről tudni lehet, az az, hogy már fiatal korától jó érzéke volt a megtévesztéshez. Valószínűleg Salomon vagy Sigmund Rosenblum néven született 1873 körül az ukrajnai Herszon városában, amely akkor az Orosz Birodalom része volt. Kusza és zavaros élete során többféle származást is magáénak vallott: volt, hogy ír tengerészkapitányt, papot, vagy épp előkelő orosz gárdatisztet állított be apjaként. Még felesége sem ismerte róla az igazságot: szerinte Reilly lengyel nemesek gyermeke volt.

Nem csoda tehát, hogy a ritka képességekkel megáldott férfi hamar a brit titkosszolgálat látókörében találta magát, majd a szervezet alkalmazásába is vette. Több küldetése is újra az Orosz Birodalomba vezette, hogy támogassa az országot a háborúból kiléptető bolsevikok ellenségeit, így próbálva megtartani Nagy-Britannia keleti szövetségesét. Missziói során hajmeresztő kalandokban volt része, és bár nem bánt jól a pénzzel, a végén mindig szerencséje lett.

Később, már a szovjethatalom megszilárdulása után újabb küldetésre indult, ez azonban egészen eltérően alakult a korábbiaktől:

Sztálin titkosszolgálata, az OGPU ezúttal Reillyt ejtette át.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház