Először a járóbeteg-ellátás reformját kellene megvalósítani, csak azután a kórházreformot
Amikor november közepe táján második olvasatba sorolta a parlament az egészségügyi reformot, sejteni lehetett, hogy a jogszabály további útja sem lesz göröngyöktől mentes. Eduard Heger kormányfő az egészségügyi tárcavezető Vladimír Lengvarskýval együtt akkor azt ígérték, hogy a jogszabály jobb egészségügyi ellátást hoz majd, a miniszter emellett azt is megígérte, hogy csapatával együtt folytatni fogja a reformintézkedéseket, és ezzel párhuzamosan a régiókkal való tanácskozásokat is.
Boris Kollár, a Sme rodina elnöke még akkor kijelentette, mozgalma csak abban az esetben hajlandó támogatni az egészségügyi reformot, ha abba beépülnek a régiók és a szakmai közvélemény követelményei is, amelyeket egy memorandumban fogalmaztak meg a jobb egészségügyi ellátásról.
A memorandum aláírói közé tartozott többek közt Peter Visolajský is, az Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ) elnöke, aki szerint a készülő egészségügyi reform nem beszél arról, hogy a jelenleg kórházi ellátásra szoruló fekvőbetegeket hogyan látják el. A memorandum aláírói abbéli meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy
a tervezett reform megvalósulása után Szlovákia nagy részén csökkeni fog a megfelelő egészségügyi ellátás hozzáférhetősége.
Ezért a tárcától azt várnák, hogy egy pontos elemzést terjeszt elő a járóbeteg-kezelést biztosító egészségügyi létesítmények szükséges számáról járási szintekre lebontva, illetve egy pontos tervet a hiányzó járóbeteg-ellátó egészségügyi létesítmények létrehozásának a támogatásáról. De szorgalmazták a memorandum aláírói a kategorizált gyógyszerek, speciális gyógyászati kellékek, gyógyászati segédeszközök listájának és az indikációs korlátozások jegyzékének reformját is, hogy a betegnek ne kelljen a receptért a járóbeteg-ellátó létesítmények között szaladgálnia.
Eduard Heger kormányfő megígérte, hogy
a reform minden olyan követelményt tartalmazni fog, beleértve a jobb egészségért memorandumban foglaltakat is, amelyek reálisan javítják az egészségügyi ellátás minőségét.
A memorandum kapcsán akkor azt is kijelentette, hogy az aláírók némely kijelentése nincs tényekkel alátámasztva, és újfent garantálta, hogy sürgősségi ellátóhelyeket nem szüntetnek meg, sőt növelik a számukat. Azt is megerősítette, hogy a fámákkal ellentétben nem szüntetnek meg 11 000 kórházi fekvőhelyet. Emlékeztetett emellett arra is, hogy a kórházi ellátás javítása mellett a járóbeteg-ellátás reformja is tervben van.
A tárcavezető Lengvarský még december elején kijelentette, hogy a reformjavaslathoz összesen 1400 vélemény érkezett az egyes véleményeztetési folyamatok során, amelyek nagy részét bedolgozták a javaslatba, sőt a második olvasat előtt mintegy 100 további módosítás kerül még bedolgozásra. Kijelentette azt is,
amíg a betegnek nem lesz más hozzáférhető egészségügyi ellátásra lehetősége, nem kerül sor kórházi ágycsökkentésre sem,
és újfent megismételte azt is, hogy a kórházakat nem zárják be, csak néhányukat más kategóriába sorolják.
Az persze, mindenki számára egyértelmű, hogy egészségügyi reformra szükség van ebben az országban, s hogy a reformot valahol el kell kezdeni. Csak éppen ott, ahol ez negatívan érinti az embereket, nehéz ezeket az intézkedéseket megérteni és elfogadni. Pláne, ha maguk a szakemberek is kételyeiknek adnak hangot a reformjavaslatokkal kapcsolatban. A reform legvitatottabb pontja nyilván a fekvőbeteg-ellátás átszervezése. Az orvosok és az önkormányzatok képviselői attól tartanak, hogy néhány régióban összeomlik járóbeteg-ellátás, ezért kérték a parlamentet, hogy állítsa le a kórházreformot a járóbeteg-ellátó rendszer megerősítéséig.
Emellett foglalt állást Farkas Iván, a Szövetség Nyitra megyei képviselője is, aki szerint az egészségügyi reformnak nem szabadna csak a kórházak reformjáról szólnia. Az egészségügyi reformot véleménye szerint a járóbeteg-ellátás reformjával kellene kezdeni, csak azt követően a fekvőbeteg-ellátással folytatni azt, a fokozatosság elvét betartva. Mint mondta, támogatások segítségével újra kellene nyitni azokat a rendelőintézeteket is, amelyeket időközben bezártak. A megyei képviselő szerint rendkívül nagy gondot jelent ezen kívül – amit a jövőben fokozottabban megérzünk majd, ha a helyzet nem változik – a körzeti orvosok kiöregedése is, és az akut nővérhiány.
Ha a hatvan év körüli orvosok kiesnek a rendszerből, komoly problémával szembesül az ellátórendszer.
A Szövetség korábban azt is kijelentette, véleményük szerint az egészségügyi reformra felhasználandó uniós forrásokat jóval hatékonyabban is fel lehetne használni. Úgy vélik, hogy az egészségügyi reform intézkedései nem a kiszámíthatóságot növelik, hanem a bizonytalanságot, a káoszt. A Szövetség elnöke azt is kifogásolta, hogy az előkészítésből kihagyták a megyéket és az illetékes szakmai szervezeteket is.
Bár pénteken a parlamentben befejeződött a törvényjavaslat második olvasatához a vita, Richard Raši független képviselő, volt egészségügyi miniszter szerint a törvényjavaslat továbbra is ellenállást vált majd ki a régiókban.
– jelentette ki hozzáfűzve, nyilván a koalíciós Sme rodina mozgalomnak továbbra is fenntartásai vannak a reformmal kapcsolatban. Érvelése szerint ilyen változtatásokat nem lehet az íróasztal mellől végrehajtani, egyeztetni kell az érintett régiókkal is. Ha ez még a reformjavaslat előkészítése során megtörtént volna, akkor valamilyen rendszerben biztosan sikerülne megegyezni.
Az ellenzéki képviselő szerint már most olyan helyzetben vagyunk, hogy bizonyos határidőket nem lehet majd betartani a helyreállítási tervben.
– mutatott rá a közbeszerzési határidőkre. Raši úgy véli, korai lenne még a törvényt elfogadni, inkább teret és időt kellene hagyni a reform elmozdítására, meghallgatni azokat, akik hajlandók dolgozni még rajta. A gondot ő is a járóbeteg-ellátásban látja, amelynek szerinte sokkal átfogóbbnak kellene lennie a reformban, nemcsak az általános gyermek- és felnőttellátásra, hanem a járóbeteg szakellátásra összpontosítva is.
Az ellenzéki Smer is azt javasolta, napolják el a törvényjavaslatról való tanácskozást, mivel az nem volt kellőképpen megtárgyalva a helyi és megyei az önkormányzatokkal.
Kifogásolják azt is, hogy a parlament és a kormány sem vitatta meg eddig az intézményes egészségügyi ellátás szervezésében megvalósítandó alapvető változtatások koncepcióját, csak egyenesen előterjesztették a jogszabályi megoldás tervezetét.
A közös bizottsági jelentés 237 módosítást javasol a kórházreformhoz A képviselők jövő kedden (december 14.) szavaznak a törvényjavaslatról.
A jelenlegi reformmal párhuzamosan az egészségügyi tárca további reformokat is előkészít. Többek közt szeretnék fokozatosan megoldani az akut egészségügyi ellátást, azaz a sürgősségi egészségügyi szolgáltató hálózatok helyzetét, az utó- és tartós kezelést, valamint a járóbeteg-szakellátást.
