A világháborúban alkalmazott Daimler-Benz repülőgépmotorok fejlesztése a DB 600-zal indult. A típus egy 33.9 liter lökettérfogatú, 12 hengeres, fordított-V hengerelrendezésű repülőgépmotor volt.

A típus továbbfejlesztése a DB 601 lett, aminek a fő fejlesztése a közvetlen befecskendezés alkalmazása volt. A közvetlen befecskendezés egyszerre növelte a teljesítményt és a hatásfokot. Emellett egyenletesebbé vált a hengerek terhelése is és a motor nem állt le negatív G-erő esetén.

A DB 603 fő fejlesztése a lökettérfogat növelése volt. Ezt úgy érték el, hogy csökkentették a hengerek közötti falvastagságot. Ez által lehetséges volt megnövelni a furat átmérőjét 150 mm-ről 162 mm-re.

Egy másik jellegzetesség a DB-motorokkal kapcsolatban a magas kompresszióviszony volt. Míg a legtöbb világháborús repülőgépmotor kompresszióviszonya 7.0 alatt volt, addig a háború második felében gyártott DB-motorok esetében ez hengertől függően 7.3-7.5 volt. A magasabb kompresszióviszony nagyobb termodinamikai hatásfokot jelentett.

Egy fejlesztés, amit a világháború alatt vezettek be a Daimler-Benz repülőgépmotorokon, a szelepösszenyitás volt. Ez azt jelentette, hogy a kipufogás során a henger kipufogó- és szívószelepei egyszerre voltak nyitva. Ennek több hatása is volt. Egyrészt az összenyitás miatt kevesebb égéstermék maradt vissza a hengerben, ami növelte a volumetrikus hatásfokot.

A szelepösszenyitás az előbbiek mellett abból a szempontból is jelentős volt, hogy mivel hűtötte a hengereket, ezért lehetővé tette, hogy alacsonyabb oktánszámú benzinnel is magas kompresszióviszonyt alkalmazzanak, ami növelte a termodinamikai hatásfokot.

A DB 603 képes volt 1750 metrikus lóerőt leadni felszálláskor. Ez ’42-ben a 12 hengeres német repülőgépmotorok között a legnagyobb érték volt.

A 603-as nagy magasságban is nagy teljesítmény tudott leadni, mivel a nagyobb lökettérfogata miatt több levegőt szívott.

Amennyiben a második világháborús brit és német repülőgépmotorokat összehasonlítjuk, az egyik megfigyelhető különbség a következő: a német repülőgépmotoroknak nagyobb volt a lökettérfogata és kisebb a fordulatszáma, míg a britek esetében fordított volt a helyzet. Ennek az egyik oka a korabeli német tervezési filozófia volt, amire jellemző volt, hogy nagyobb lökettérfogatot alkalmaztak. A nagyobb lökettárfogatú motorokra jellemző volt, hogy nehezebb volt tönkretenni őket.

A Focke-Wulf 190-es ugyan sikeres típus volt, különösen a 41-42-es időszakban, de korán elkezdtek dolgozni a tovább fejlesztésen. Ennek következtében a Focke-Wulf vállaltnál 1942-ben tucatnyi prototípust építettek, több elképzelés mentén.

Az egyik prototípus, amibe jelentős fejlesztést öltek, a V13 volt. A V13 esetében a fő fejlesztés az volt, hogy a 190-esen alkalmazott BMW 801 motor helyett a Daimler-Benz DB 603-at próbálták ki.

Mivel a prototípus ’42-ben elkészült, repült, hónapokig tesztelték és abban az évben gyártásba került a DB 603, ezért lehetőség lett volna egy a prototípuson alapuló vadászgép gyártására.

A DB 603-nak nagyobb lökettérfogata volt, mint a BMW 801-esnek. Míg a BMW motor lökettérfogata 41.8 liter volt, addig a 603-as lökettérfogata 44.52 liter volt. A fordulatszám azonos volt. Emellett a 603-as üres tömege kisebb volt, mint a 801-esnek, bár az alkalmazásával hosszabb lett a vadászgép. Továbbá a 603-as több teljesítményt hozott ki a gyengébb minőségű, 87 oktános üzemanyagból, mint a 801-es a 100 oktánosból.

Azt hozzátesszük, hogy a cél nem önmagában a DB 603 alkalmazása volt, hanem a motor turbósítása volt, arról szólt a V18 prototípus és a további prototípusok. Ennek következtében a V13 a V18 korai, teszt verziója volt. Viszont a turbós verziót, ami a fő cél volt, a Luftwaffe nem rendelte meg. A kompresszoros V13, illetve annak a továbbfejlesztése, a V16 gyártható lett volna, mivel a kompresszoros motor ’42-ben tömeggyártásba került és a prototípusok repültek.

Amennyiben az említett prototípusokból sikerült volna eljutni a sorozatgyártásig, úgy a típus jelölése valószínűleg FW 190 C lett volna.

Az ügynek az tett pontot a végére, hogy ’43-ban a német hatóságok visszamondták a megrendelést és inkább a Jumo 213-as repülőgépmotort erőltették a Focke-Wulf 190-es továbbfejlesztésére. Abból a fejlesztésből született meg a Focke-Wulf 190-es legfejlettebb verziója a háború végén, a híres Dora.

(Olvasónktól)

- A Luftwaffe technológiája: a Focke-Wulf 190-es technikai fejlesztései

- A Luftwaffe legjobb vadászgépe a háború késői szakaszában: a Focke-Wulf 190 D sorozata

- Nagy teljesítményű és magassági Daimler-Benz-motorok és -alkalmazások

- A főbb német repülőgépmotor-gyártók fejlesztéseinek áttekintése a II. világháború idejéből

http://all-aero.com/index.php/component/content/article/64-engines-power/12645-daimler-benz-db-603
https://media.daimler.com/marsMediaSite/en/instance/ko/Mercedes-Benz-T-80--The-vehicle.xhtml?oid=40696913
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/german_daimler-benz_DB_603.html
https://www.lonesentry.com/blog/daimler-benz-db-603-aircraft-engine.html
http://www.aviation-history.com/engines/db605.htm
https://www.cdvandt.org/bios-119.htm
https://www.sae.org/publications/technical-papers/content/410131/
http://wwiiaircraftperformance.org/me109/DB-601A-Flight-7Nov40.pdf
http://hsfeatures.com/features04/fw190v13jh_1.htm
http://www.historyofwar.org/articles/weapons_focke-wulf_Fw_190C.html
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/german_bmw_801.html
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/german_daimler-benz_DB_603.html
Kép:
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/images/german_daimler-benz_DB_603-WRG-0021722.jpg
https://axis.classicwings.com/Luftwaffe/Engines/DB%20603%20Dornier%20Museum%20Friedrichshafen.JPG
http://www.airwar.ru/image/idop/fww2/fw190c/fw190c-6.jpg
http://hsfeatures.com/features04/images/fw190v13jh_1.jpg