Nyitókép: Euronews
Rohamos ütemben öregszik a japán társadalom, ahol egyre több az idős, gondozásra szoruló ember. Az Európát is érintő problémát jól leképezi a szigetország társadalma, ahol hamarosan a népesség egyharmada 65 éven felüli lesz. A trend visszafordíthatatlan: 2021-ben a japánok már többet vásároltak felnőttpelenkából, mint gyerekből.
Az elhasznált, szemétégetőbe kerülő pelenkák mennyisége évente másfél millió tonnával nő – ami óriási terhet ró a környezetre és a városok költségvetésére is, ugyanis a használt pelenkák elégetéséhez sokkal több energiára van szükség, mint a sima szemétére. Egy japán kisváros azonban nem akart beletörődni a kialakult helyzetbe, és kitalálta, **hogyan fordítsa előnyére a reménytelennek tűnő helyzetet.**
A japánok igazán komolyan veszik a szelektív szemétgyűjtést. Mégis, a japán szemét 80 százaléka végül a szemétégetőkbe kerül – a fejlett országokban sehol nem érik el ezt az arányt.
És miközben a hulladék mennyisége a népesség csökkenésével párhuzamosan egyre kisebb lesz, az inkontinenciára kifejlesztett termékek aránya egyre nő. A japán szemétláncba bekerülő felnőtt pelenkák aránya a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint 13 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, ami nagyjából 1,5 millió tonnát jelent évente. Előrejelzések szerint a következő nyolc évben további 23 százalékkal fog nőni, miután 2030-ra becslések szerint a 65 évnél idősebbek aránya a népesség harmadát adja majd ki.
Hogyan lesz egy használt pelenkából fenntartható üzemanyag?
A Daisen Rehabilitációs Kórházban a nagyjából 200 páciens közül 10-ből 8-an eldobható pelenkát használnak. Az újrahasznosító üzem munkatársa minden hétköznap délután körbejárja a városi intézményeket, köztük a kórházat is és begyűjti a használt pelenkákat: 35 zsáknyi adagot. Minden zsákban 30 pelenka van, melyeket az elmúlt 24 órában használtak fel – ez nagyjából egy tonnás mennyiség.
„A múltban a földeken emberi ürüléket is használtak a növények trágyázásához. Az elhasznált pelenkából készült tüzelő nem sokban különbözik ettől, és azt gondolom, ez egy jó irány, mert ökológiailag is fenntartható” – mondta el a város polgármestere, Tamocsu Morijaszu, aki szerint a pelenkák pelletté alakításából nem származik bevételük
– bár az igaz, hogy számottevő költséget takarítottak meg a szemétégető fűtésében és a szállítási költségek is mérséklődtek.
Európában is ez lesz a jövő?
A fejlett országok közül sok más nemzet is hasonló gondokkal néz szembe: a népesség elöregszik, az idősek pedig egyre nagyobb számban használnak pelenkát, ami óriási mértékben terheli a környezetet. Ezzel párhuzamosan egyre nehezebb munkaerőt találni az idősotthonokba, a nyugdíjrendszer pedig sok ember számára nem biztosít elegendő megélhetést.
„Ha mindezt végiggondoljuk, látszik, hogy ez egy bonyolult és nagy probléma”
– mondja Kosuke Kawai, rangidős kutató a japán National Institute for Environmental Studies-tól.
„Japán és más fejlett országok hamarosan hasonló problémákkal néznek majd szembe.”
Nem véletlen, hogy a japán környezetvédelmi minisztérium is keresi a módját, hogyan lehetne ennek gátat szabni, mit lehet kezdeni a használt pelenkákkal. A pelletté alakításon kívül más ötletek is vannak: egyes helyeken azzal kísérleteznek, hogy olyan anyagokkal, pl cementtel vegyítik a hulladékot, amit útépítéshez vagy építkezéshez tudnak felhasználni.
Az Unicharm, Japán egyik legnagyobb pelenkagyára pedig tesztüzemet épített Kagoshimában, Dél-Japánban, ahol úgy hasznosítják újra a pelenkákat, hogy abból ismét pelenka legyen. A legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézniük, a munkaerő kérdése. Az újrahasznosításhoz emberekre volna szükség, akik szétválasztják a szennyezett pelenkákat az egyéb szeméttől.
Megosztás:
Címkék: elöregedés fenntartható fejlődés idősödő társadalom Japán környezetvédelem pelenka újrahasznosítás Unicharm üzemanyag
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.