Az Európai Parlament honlapjára felkerült jegyzőkönyv tanúsága szerint a belügyminisztert és Varga Judit igazságügyi minisztert szeptember 30-án hallgatta meg a LIBE alkalmi delegációja Budapesten, amelyben az Európai Parlament mind a hét frakciója egy-egy taggal képviseltette magát. A Renew Europe frakciót a momentumos Donáth Anna képviselte. A delegáció több, a jogállamisághoz kapcsolódó kérdéskörről is kérdezett magyar tisztviselőket, újságírókat és szervezeteket.

Pintér Sándor belügyminiszter a meghallgatásán azt mondta: az Európai Unió több tagállama is használ a Pegasushoz hasonló szoftvereket, ennek ellenére csak Magyarország kapott kritikákat emiatt. Leszögezte, hogy a Pegasust Magyarországon minden egyes lehallgatásnál a törvényi kereteknek megfelelően használták fel, és parlamenti képviselőket nem figyeltek meg a programmal.

A belügyminiszter azt is kifogásolta, hogy a migráció kérdésében is eltérően ítélik meg az egyes tagállamokat. A határkerítést például a spanyolok és a görögök kezdték el először alkalmazni, de őket ezért nem kritizálták, miközben Magyarországot igen. Azóta Bulgária, Litvánia és Lengyelország is határkerítést húzott fel, és ezzel szemben sem érkeztek kritikák.

Pintér Sándor ezen kívül arról is beszélt, hogy az utóbbi években felmerült az is, hogy minden EU-s tagország fogadjon be bevándorlókat. Ezzel szemben csak öt tagállam tett konkrét vállalásokat ezzel kapcsolatban, miközben Magyarország a kezdetektől fogva közölte, hogy nem ért egyet ezzel a politikával – mondta.

A Pegasus-ügyről Varga Juditot is megkérdezték, aki azt mondta: az ügynek semmi köze nincs az EU-s törvényekhez, és Magyarországon jelenleg is zajlik egy parlamenti vizsgálat a Nemzetbiztonsági Bizottságban, amelynek ellenzéki politikus, Stummer János az elnöke.

A jelentés összegzésében azt írták, hogy a delegáció tagjai – a konzervatívnak nevezett pártcsaládok, vagyis az Európai Konzervatívok (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőinek kivételével – továbbra is aggasztónak látják a magyar demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát.

A helyzet nemhogy javult volna 2018 (a Sargentini-jelentés publikálása) óta, hanem még romlott is – írták, hozzátéve: a delegáció sok kérdésben megfelelő tájékoztatást sem kapott. A jelentésben ezen felül azt írták, hogy továbbra is aggasztónak találják a bíróságok és média függetlenségének kérdését, valamint a széles körben elterjedt korrupciót, amelynek révén egy „párhuzamos állam” alakult ki.

(Index nyomán)