Ahogy arról korábban beszámoltunk, Szlovákia déli régióinak polgármesterei petíciót indítottak annak érdekében, hogy a közlekedési tárca az igazságosság elve alapján fejlessze a déli régió út- és vasúthálózatát. Keszegh Béla, Komárom polgármestere ezt megelőzően levélben tájékoztatta Andrej Doležal közlekedésügyi minisztert a nemzetközi kamionforgalom által sújtott régió közlekedési nehézségeiről – ennek egyik megoldása az új dunai híd teherforgalmának korlátozása lenne. A miniszter november végén találkozott a témában a déli régiók polgármestereivel, illetve Nyitra megye elnökével, Milan Belicával.
Keszegh Béla portálunknak elmondta, a találkozón a közlekedést érintő több témakörben egyeztetettek a miniszterrel.
„A találkozón a rövid és hosszú távú megoldásokat vettük számba. Egyik legsúlyosabb problémánk az új dunai híd megnyitásával megnövekedett nemzetközi teherforgalom. A cél, hogy ezt korlátozzuk” – nyilatkozta.
A Monostori hídról érkező forgalom elkerülő út híján a várost és a környező településeket sújtja. Az itt élők mindennapos tapasztalata, hogy a régió másodosztályú, de akár harmadosztályú útjain is jelentős mértékben megnövekedett a teherforgalom, ami rontja az életminőséget, balesetveszélyes és tönkreteszi a megyei fenntartású utakat. Mint mondta, a szaktárca megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a témában illetékesekkel. „Arra jutottunk, hogy szakértők bevonásával kell megoldást találni, a közlekedésrendészettel működőképes variációkat kell kidolgozni, mi az, ami ebben a helyzetben egyáltalán lehetséges. Nyilván ezt kommunikálni kell Magyarország felé is” – mondta Keszegh, aki szerint az lenne a járható út, ha már a Monostori hídig sem jönne el a nemzetközi kamionforgalom.
Az igazságosság elve alapján kérik a fejlesztéseket
Az igazságosság elvével kapcsolatban Keszegh megjegyezte, érthető, hogy egy gazdaságilag fejlett régióban kellenek az útfejlesztések, de figyelembe kell venni azt is, hogy a déli régiók meg azért nem fejlődnek, mert egyszerűen nincs út. Mint mondta, a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) csoporttal közösen fogják megvizsgálni a módszertant, mely garantálná, hogy arányosan valósuljanak meg a beruházások.
„Milan Belica arra hívta fel elsősorban a figyelmet, hogy Nyitra megye az egyik legsűrűbben lakott része az országnak, amely tradicionálisan fejlett régió volt, de most azért nem tud fejlődni, mert nincs megfelelően kiépített infrastruktúrája”
– magyarázta Keszegh, aki szerint minden gazdasági tevékenység növekvő forgalommal jár. Komárom polgármestere szerint lehetne alternatív megoldásokkal is számolni, mint a vízi és vasúti forgalom, de egyik sem működőképes, mert annyira elavult, elmaradott, mindeközben pedig az állandóan újításra szoruló közutak tönkremennek. „Ez egyértelműen gátolja a gazdasági fejlődést a régióban. Stratégiai fejlesztésekre van szükség az országban” – vélekedett.
Ami már most biztos: teljesen felújítják a komáromi Vág-hidat
Andrej Doležal közlekedésügyi miniszter a találkozón elmondta, a szaktárca konkrét listát állít össze a felújításra váró hidakról, melyekre a Helyreállítási Alapból különítenek el pénzkeretet. „Elmondta, a hidak felújítására több helyen is szükség van, de köztük lesz a komáromi Vág-híd is” – tájékoztatta lapunkat Keszegh, aki annyit tudott egyelőre mondani, hogy az építkezési engedély kiadására várhatóan jövő tavasszal kerülhet sor, ezt követően az év második felében mehet végbe a közbeszerzés. „Jelen állás szerint 2023-ra újítanák fel” – jegyezte meg. Mint ismert, 2019 novemberében civilek petíciót indítottak a Vág-híd felújítása érdekében. A közlekedésügyi tárca felmérve a híd állapotát, azonnali megoldásként elrendelte az aládúcolását, amellyel a híd teherbírását szerették volna növelni, de ezt csak ideiglenes megoldásnak szánták már akkor is.
„A közlekedésügyi miniszter tájékoztatott, hogy az előzetes tervek szerint több mint 700 millió eurót fordítanának a Helyreállítási Terv keretén belül a vasútfejlesztésre. Nyitra megyében óriási a lemaradás, mert a villamosítás hiányzik még Nyitrán is” – fogalmazott Keszegh.
Hozzátette, Komáromból vonattal csak átszállással lehet eljutni a megyeszékhelyre, akárcsak Nyitráról Pozsonyba, a fővárosba.
„Ez a tény magában szörnyű, ráadásul egyvágányú pályaszakaszokról van szó, emiatt állandóak a késések” – fogalmazott.
Terítéken van még az izsai letérő problémája
Mint mondta, a szaktárca ígérete szerint arányosan kerül sor majd a fejlesztésekre, transzparens listán hozzák majd nyilvánosságra a megyét érintő közúti és vasúti fejlesztéseket. A polgármester kérdésünkre elmondta, szóba került az R7-es gyorsforgalmi út fejlesztése is, amelynek kapcsán a miniszter megígérte, a további szakaszok tervezéséről és engedélyeztetéséről pontosan tájékoztatni fogják az érintett önkormányzatokat.
Több komáromi fejlesztés kapcsán is pontosabb tájékoztatást ígért a miniszter. Ilyen az izsai letérő problémájának megoldása, de elkerülő út híján megoldást kell találni a város elején kialakult hatalmas dugók kezelésére – ennek egyik elérhető módja a meglévő első osztályú utak kiszélesítése, ami szintén állami kompetencia.
Keszegh Béla a találkozót összegezve úgy fogalmazott, „a miniszter nyitott és mindig aktívan reagál a megkereséseinkre”. A déli polgármesterek által indított petíciót papíralapon gyűjtik előreláthatólag az év végéig, elérhetőek a déli járások településeinek honlapján, illetve már elektronikusan is, ide kattintva.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
