Miért maradtak nyitva az iskolák? Gröhling érvei és az ellenérvek – Szavazással

Nyitókép: Granislav Gröhling Fb-oldala

Az általános lockdown, mely az oltottakat és oltatlanokat egyaránt érinti, elkerülte az iskolákat. Az SaS ugyanis élt a koalíciós szerződésben levő vétójogával, és megakadályozta az iskolák bezárását.

„Értem, hogy egyesek aggódnak a döntés miatt, ezért szeretnék bizonyos dolgokra reagálni“

– nyilatkozta Branislav Gröhling (SaS).

   

A tárcavezető a kormány ülését követően négy pontba szedve magyarázta a jelenléti oktatás fenntartását a súlyos járványhelyzet és a lockdown bevezetése ellenére is:

1. Az iskolába járáson kívül munkába is mehetünk. Négyszer annyi munkavállaló van, mint diák, a munkába járók ráadásul idősebbek és a kockázati besorolásuk is magasabb. Ez jóval nagyobb mobilitást jelent, de talán értjük, miért engedélyezett a munkavégzés.
2. Heti szinten gyűjtjük az iskolákra vonatkozó adatokat. Összesen mintegy 6000 iskolából és intézményből. Az elmúlt héten a diákok 1,6 százaléka lett pozitív. Ezeket az adatokat ellenőriztettük az egészségügyi minisztériumnál és az NZCI-nél is, és helyesek.
3. Miért csak 1,6 százalék diák fertőzött és nem több? Főleg azért, mert megelőző karantéba tudjuk zárni az osztályokat. Ha egy diák az osztályból pozitív, az egész osztály előzetes karanténba kerül. Így a koronavírus kevésbé terjed, mintha csak a fertőzött diák és padtársai mennének karanténba. Jelenléti oktatás mellett így a diákok 82,3 százaléka tud tanulni.
4. Továbbá az iskolákba jól behatárolható személyek járnak. Az osztályokban mindig ugyanaz a csoport találkozik, akiket könnyen el tudunk zárni, ha csak egyetlen pozitív eset is felmerül. Ha ilyen pozitív eset megjelenik például az étteremben, gyakorlatilag lehetetlen izolálni azokat, akik kapcsolatba kerültek vele.

Zárásként: Az NZCI az elmúlt hét napban a legtöbb pozitív esetet a 35 év felettiek köréből jelentette, a legkevesebbet pedig a 9 évesek körében. Pont az idősebb emberek kerülnek leggyakrabban kórházba és lélegeztetőgépre. Mintegy 83 százalékuk oltatlan. Ezeknek az idősebb embereknek be kellene oltatniuk magukat, hogy elkerüljék a bajt. Döntésük következményeit, hogy ezt nem tették, nem a diákoknak kellene megfizetniük az oktatás színvonalának csökkenésével”

– magyarázta a miniszter.

A tárca közösségi oldalán a bejegyzés alatt komoly vita alakult ki a döntés helyességét illetően. Többek között korábbi párttársuk, az EP-képviselő Lucia Ďuriš Nicholsonová is élesen támadta Gröhlinget.

„Nektek már teljesen elment az eszetek, Braňo. Totális politikai populisták vagytok, akik a preferenciák érdekében kockáztatjátok az emberek egészségét és még dicsekedtek is vele“

–írta Nicholsonová.

Mások az 1,6 százalékot kevesellették, szerintük ugyanis Pozsonyban és az ország keleti részein sokkal súlyosabb a helyzet már csak amiatt is, mert a diákok tesztelése önkéntes, sokan nem vallják be, ha a gyerek pozitív, hogy mehessen tovább iskolába. Szerintük így a valós helyzet az iskolákban is jóval súlyosabb, mint azt Gröhling prezentálja.

 Betöltés ...

Az egész bejegyzést és a vitát lásd ITT.

Körkép.sk