- Shutterstock-felvétel
Amikor a mai negyvenesek és ötvenesek voltak fiatalok, még senkinek nem jutott eszébe, hogy a mosószerek vegyi összetételét vizsgálja a drogériában, vagy hogy szelektálja a hulladékot, ügyelve rá, mennyi műanyag csomagolást használ.
Minden falu szélén volt egy szeméttelep, a többség oda hordott ki mindent, és egyáltalán nem főtt a feje azon, mennyi idő alatt bomlik le, ha egyáltalán lebomlik. A mai tizen- és huszonéveseket sokkal jobban aggasztja a környezet állapota, méghozzá okkal. Sokukat olyannyira, hogy ebbe a bizonytalan világba gyereket sem akarnak vállalni. Ez a döbbenetes tény is abból a felmérésből derült ki, amelyet a Szlovák Köztársasági Elnöki Hivatal készíttetett a 16–35 éves korosztályban. A reprezentatív felmérés során ezer, a társadalom különféle rétegeiből származó, különféle műveltségű fiatalt kérdeztek meg online. Ez a módszer a számítógépet gyakran használó fiataloknál ugyan természetes és elfogadható, de ahogy a Median SK közvélemény-kutató ügynökség is figyelmeztetett, némileg befolyásolhatja az eredményt. A szociálisan hátrányos közegben élő fiatalok ugyanis egyrészt nem feltétlenül rendelkeznek internet-hozzáféréssel, másrészt feltehetően sokkal jobban aggasztja őket a szegénység vagy a munkahelyek hiánya, mint az éghajlatváltozás.
Milyen világnézetű a megkérdezettek többsége? Hány csoportra osztották a válaszadókat? Mivel foglalkoznak többet a 25 év felettiek, mint fiatalabb társaik? Milyen hozzáállás volt jellemző a mostani fiatalok nagyszüleire és szüleire? Mekkora része tartja úgy a megkérdezetteknek, hogy az emberiség pusztulásra van ítélve? Mi az egyetlen esély arra, hogy a fiatalok optimistábban lássák a jövőt? Milyen ökokategóriákba sorolhatók a megkérdezett fiatalok?
Vrabec Mária írásából mindez kiderül, a már megvásárolható Vasárnapban.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.