Mazda CX-30 e-Skyactiv X: Még forradalmibb….

Hogy mit és mennyit, arról a maga helyén lesz szó, addig is tartsuk be a megszokott sorrendet.

Tömören és velősen: a Mazda Kodo dizájnjának frissített, attraktívabb formavilágával állunk szemben. Itt már visszavettek a túlzó, harsány megoldásokból, helyettük minden eddiginél látványosabbra hangolták például a karosszéria fényjátékait.

Fotó:  Vas Gyula

Ezen kívül szenzációs krómkeret foglalja kehelybe az óriási hűtőrácsot, két oldalán a keskeny, hiúzszemű fényszórókkal. Mellesleg pont ilyen pengés vonalvezetésűek a hátsó lámpák is, erősítve a kupés hatást. A crossoveres-terepkupés megoldások pedig olyasmikben vannak jelen, mint a nagy kerekek, a széles fekete kerékjárati ívek, és persze a kasztni megemelt magassága, ami szemmel is jól látható…

Ez az enteriőr, pláne a 2900 euróba kerülő Sound+Safety +Luxury csomaggal simán prémiumszintűnek nevezhető. Bőr ülőgarnitúra, 12 hangszórós BOSE hifi, de ezektől függetlenül is nagyon jó a használt anyagok minősége, esztétikuma.

Fotó:  Vas Gyula

Az ergonómia is nagyon rendben van, ami elsősorban a középkonzolra telepített, nyomógombos-forgótárcsás kezelőpultnak köszönhető: mennyi fölösleges és figyelemelvonó képernyő-bökdöséstől kímél meg bennünket! Magával a képernyővel kapcsolatban azonban kifogásolni való is akad: a 8,8 hüvelykes egység ugyanis annyira keskeny, hogy az pl. a navigációs térkép ábrázolásakor már zavaró lehet. A szereltség ugyanakkor pazar: minden korszerű vezetéstámogató rendszer alapholmi, opcióként pedig elülső parkolóradarral, tolatókamerával és adaptív LED-fényszórókkal volt felszerelve a tesztautó.

Fotó:  Vas Gyula

Ami pedig a térkínálatot illeti, itt azért felfedezheső némi rokonság a CX-5-össel: a hátsó élettér ugyanakkora, és a koffer is jócskán meghaladja a „hármasok” méretét (M 3: +72, CX-3: +80 l).

Tesztautónkat a dízel- és a benzinaggregátok működési elvét kombináló Skyactiv-X motor tökéletesített változata mozgatta; nevében most megjelent egy „e” betű is. Sűrítési aránya a turbófeltöltésnek köszönhetően valamivel csökkent (most 15:1), de még mindig brutálisan magas egy átlagos benzinmotoréhoz képest. Az ilyen nyomáson keletkezett hő még a motor által használt viszonylag ritka keveréket is begyújtja, innen tehát a dízelekkel való hasonlóság. A benzinesekkel pedig onnét, hogy a motornak természetesen gyertyái is vannak, amelyek könnyebb futáskor besegítenek az ilyenkor még szegényebb keverék lángra lobbantásába. A Mazda ezt a technikát SPCCI-nek (Spark Controlled Compression Ignition – szikraszabályozású öngyulladás) nevezi, ami tényleg elég jól kifejezi a lényegét. Az átalakításoknak köszönhetően az aggregát teljesítménye 180-ról 186 lóerőre, nyomatéka pedig 224-ről 240 Nm-re nőtt. A fogyasztás ugyanakkor – a gyár szerint – 0,2–0,5 literrel csökkent.

Fotó:  Vas Gyula

És itt, nyájas olvasóim, szó nincs kamuzásról: a Pozsony határában kinullázott fogyasztásmérő a komáromi várostáblánál 4,5 litert mutatott, de volt egy 4,3 literes szakaszom is, lásd a megfelelő ábrát. Tény, hogy mindez egy üres kofferes, szabálytisztelő síkvidéki szólóautózás eredménye, de meg lehet csinálni, és nem is fáj túlságosan. Ha pedig AUTÓZNI is akarunk, még mindig simán beférhetünk 6,5 liter alá, mint teszteredményem is mutatja. Ja, és még valami, aminek szintén ott van a nyoma az autó alacsony fogyasztásában. Ez pedig a lágy hibrid technika, amely 24 voltos, 600 kJ-os lítium-ion akkumulátorban tárolja a szabadonfutáskor/fékezéskor visszanyert energiát, majd a gyorsításoknál rövid időre, extra nyomaték formájában ad vissza.

Fotó:  Vas Gyula

Az egyéb nyalánkságok közül pedig a szintén Mazda-szabadalomnak számító G-Vectoring rendszer érdemel említést, amely a kanyarban pontosabbá, kevesebb korrekciót igénylővé teszi a kormányzást. A legeslegvégére pedig annyit, hogy tesztautónk fronthajtású volt, hatgangos automata váltóval, de ugyanebben a motorkivitelben kézi váltó, illetve 4x4-es technika is választható hozzá.