Az Oroszország közvetítésével tető alá hozott megállapodás következtében létrejött a tűzszünet az Azerbajdzsán területén fekvő, többségében örmények lakta azerbajdzsáni Hegyi-Karabah területi beékelődésben, miután a hat héten át tartó harcokban több mint 6500 ember halt meg.

Jereván kénytelen volt átengedni jelentős területeket Hegyi-Karabahban és környékén, amit Örményországban az örmény lakosság megaláztatásának tekintettek, és ami miatt tiltakozások kezdődtek.

Az ellenzék által árulónak nevezett Pasinján előrehozott választások révén legitimálta hatalmát. A június 20-i választásokat Pasinján pártja, a Polgári Egyezség nyerte meg.

Hétfőn ismét tüntetők ezrei - megfigyelők szerint mintegy hatezren - gyűltek össze Jereván központjában Robert Kocsarján volt államfő vezetésével.

"A végsőkig harcolunk" - mondta a volt elnök. Kijelentette: készek az örményországi hatalomért küzdeni a barikádokon csakúgy, mint a választásokon.

Az ellenzéki nagygyűlés végén nyilatkozatot fogadtak el örményországi, illetve hegyi-karabahi nemzeti ellenállási mozgalom létrehozásáról, amelynek célja a hatalomváltás.

Ilham Aliyev azeri elnök korábban a győzelem napjának nyilvánította november 8-át, Susa stratégiai fontosságú karabahi város azeri elfoglalásának a napját. A város bevétele következtében kényszerült Örményország két nappal később a tűzszüneti megállapodás aláírására.

"Helyreállítottuk a méltóságunkat" - jelentette ki az azeri elnök. "Örökre győzedelmes nép és nemzet leszünk. Ha bármilyen örményországi erő ferde szemmel néz ránk, vagy revansista tendenciát mutat, az öklünkkel találja szemben magát" - tette hozzá.

Örményország és Azerbajdzsán határán a napokban több fegyveres incidens is történt, amely a több évtizede területi viták által megosztott két kaukázusi köztársaság közötti erőszak kiújulásával fenyeget - jegyezte meg a jereváni tüntetésről beszámoló AFP francia hírügynökség.
Nikol Pasinján és Ilham Aliyev nemrégiben kijelentette, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a végleges békeszerződésről.

(MTI)