Hozzátették, hogy nem világos, mi volt a berepülések célja. Lehet, hogy tesztelni akarták az ukrán radarrendszert, de az is, hogy pusztán erőfitogtatás végett sértették meg az ukrán légteret, vagy provokálni akarták a légvédelmet. Jurij Szerhejev ukrán ENSZ-nagykövet egy pénteki interjúban azt mondta, Moszkva hadgyakorlat ürügyén komoly erőket csoportosított Ukrajna határához.

Dmitro Timcsuk ukrán katonapolitikai szakértő, az "Információs Ellenállás" nevű szervezet koordinátora sajtótájékoztatóján kijelentette: információi alapján az elmúlt három hétben a határ orosz oldalán 200 kilométeren belüli övezetben 150-200 tüzérségi eszközt, csaknem 700 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 220-230 katonai légi járművet, továbbá körülbelül 50 ezer katonát észleltek.

Az orosz hadsereg vezérkari főnöke arra panaszkodott amerikai kollégájának pénteken, hogy az orosz határok közelében felerősödött a NATO katonai tevékenysége. Valerij Geraszimov tábornok telefonon beszélt Martin Dempsey tábornokkal, akinek kifejtette: Moszkva aggasztónak tartja, hogy a Baltikumban és Lengyelországban megnövekedett az amerikai harci repülőgépek és katonák száma, továbbá, hogy a NATO-hadihajók száma is megnőtt a Fekete-tengeren - közölte az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata.

Geraszimov azzal kapcsolatban is rosszallását fejezte ki, hogy az orosz határ mellett ukrán csapatösszevonás történt. Kijelentette, hogy Ukrajna jelentős számban vezényelt katonákat a határhoz, és a csapatok között olyanok is vannak, amelyeknek - mint fogalmazott - szabotázs a feladatuk. Geraszimov aggodalmának adott hangot a délkelet-ukrajnai helyzet és az e heti ukrán terrorellenes művelet halálos áldozatai miatt is.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik szóvivője közölte, hogy nem a szervezet által küldött megfigyelőket ejtettek fogságba fegyveres Moszkva-barát szakadárok a kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő Szlovjanszk városban pénteken, hanem olyan nemzetközi katonai megfigyelőket, akiket még Kijev kérésére küldtek Ukrajnába az EBESZ-tagállamok.

Az EFE spanyol és az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség érdeklődésére az EBESZ sajtószolgálata közölte, hogy a hivatalos mandátummal Ukrajnában tartózkodó összes megfigyelője biztonságban van. Azokat a külföldi fegyvertelen katonai megfigyelőket, akiket Szlovjanszk városban fogtak el, a Bécsi Dokumentum alapján - Kijev meghívásának eleget téve - küldtek EBESZ-tagállamok Ukrajnába.

Az EU és az Egyesült Államok mellett a G7 csoport is büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszország ellen annak Ukrajnával kapcsolatos lépései miatt.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió hétfőn várhatóan újabb büntető intézkedésekkel sújt orosz vállalatokat és embereket Moszkvának "a Kelet-Ukrajna destabilizálására irányuló törekvései miatt" - értesült a Reuters. A brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó források szerint az Európai Unió 15 emberre vet ki szankciókat, amelyekkel azokat veszi célba, akikről úgy véli, felelősek az ukrajnai válságért.

Az Egyesült Államok vállalatokat is büntető intézkedésekkel sújt majd - tudatták a források. A listán szerepelnek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állók is.

A két lista részben fedi egymást, de nem teljesen egyforma - jelentette a Reuters, amely forrásaira hivatkozva azt írta: az EU-t és az Egyesült Államokat csak az téríthetné el attól, hogy hétfőn újabb szankciókat vessen ki, ha "az orosz támogatású szakadár mozgalmak hirtelen visszavonulót fújnának Kelet-Ukrajnában".

Büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszország ellen annak Ukrajnával kapcsolatos lépései miatt a G7 csoport is, amely szombaton Szöulban ismertetett közleménye szerint rövid időn belül meghozhatja a szankciókról szóló döntését.

A világ hét vezető ipari hatalmát tömörítő csoport a közleményben hangsúlyozta, biztosítani kell a békés környezetet a májusi ukrajnai választások előtt, ezért a G7 készen áll fokozni az Oroszország elleni célzott szankciókat. Emellett folytatja a szélesebb körű szankciókat az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatai ellen, ha Moszkva nem hagy fel az "agresszív cselekedetekkel".

Turcsinov emlékeztetett arra, hogy pénteken a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban "bűnözők" foglyul ejtették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai által Ukrajnába küldött katonai megfigyelőket, akik saját kezdeményezésükre akarták felkeresni a várost.

"Még a fegyvertelen szakértők nemzetközi mandátuma sem tántorította el a felfegyverzett bűnözőket, és szokásuk szerint eljárva elfogták őket" - áll az elnöki közleményben. Turcsinov szerint ez nem történhetett meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül. Oroszország hangolja össze azoknak a terroristáknak a tevékenységét - és demonstratívan támogatja őket -, akik fegyverrel a kezükben épületeket szállnak meg, túszokat ejtenek és gyilkosságokra vetemednek - keltette a feszültséget a kijevi politikus.

Ezek után a bátor Ukrajna elzárta a Krím félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát. A csatorna a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja.

Ukrajna elzárta a Krími félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát - jelentette szombaton az UNIAN hírügynökség.

A csatorna a Dnyeper folyót köti össze a Krímmel, és a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja.

Oroszország mindent megtesz az EBESZ katonai megfigyelőinek kiszabadításáért - közölte szombaton Andrej Kelin, a bécsi székhelyű szervezet oroszországi képviselője.

Leszögezte, hogy a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett megfigyelőket mihamarabb ki kell szabadítani, és Oroszország EBESZ-tagországként ennek érdekében minden tőle telhetőt megtesz. Azt mondta, Oroszország nem ismeri az eset körülményeit, de a fegyvertelen katonai megfigyelők biztonságáért azok felelősek, akik meghívták őket, vagyis az ukrán hatóságok.

Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő viszont azt mondta szombaton, hogy a megfigyelőket elfogása nem történhetett meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül.

Szlovjanszk népi felkelőinek képviselője szombati sajtótájékoztatóján közölte: egyelőre nem engedik szabadon a katonai megfigyelőket, mert kémeknek tartják őket.

A már korábban kilátásba helyezett, s a kijevi vezetés, valamint a "nemzetközi közösség" által illegálisnak tartott referendumról beszélve az oroszbarát szakadár vezető azt mondta, hogy a szavazás után szabad választásokat tartanak majd, hogy eldöntsék, "ki vezesse ezt a népköztársaságot".

"Ezt követően Donyecki Népköztársaságunk megkezdi majd működését" - tette hozzá Pusilin, aki szerint egyelőre még tanulmányozzák azt a kérdést, hogy "mi lenne a legjobb formája köztársaságunk Ukrajnával való társulásának - egy föderáció, egy (lazább) konföderáció vagy a függetlenség". "Ez a népszavazás elkerülhetetlen, és minden pénzünk megvan a megrendezésére" - mondta a kormányfő.

Arra a kérdésre, hogyan viszonyulnak az ukrán rendőri erők a donyecki függetlenségpártiakhoz, a szakadár vezető azt válaszolta, változó: "egy részük együttműködik velünk, más részük viszont elutasítja ezt".

Pusilin előzőleg a Szlovjanszkban (a megye északi részén) pénteken foglyul ejtett EBESZ-megfigyelők ügyéről is nyilatkozott. Azt mondta, a felkelők azzal gyanúsítják a katonai megfigyelőket, hogy a NATO-nak kémkedtek. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a megfigyelőküldöttségben az ukrán hadsereg vezérkarához tartozó tisztek is voltak, akiket a kijevi hatóságok által letartóztatott embereikre, például Pavel Gubarjevre, a megye népi kormányzójára akarnak kicserélni.

(MTI nyomán)