Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a Brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak.
A Financial Timesnak adott, a londoni üzleti lap szombati kiadásában közölt interjúban Emmanuel Macron úgy fogalmazott: ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében, "az nem éppen a hitelesség nagy jele".
Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A két ország közötti, hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként péntekre bekérették Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, miután Franciaország csütörtökön lefoglalt egy brit halászhajót.
Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik.
A Csatorna-szigetek közül a legnagyobb, a 108 ezer lakosú Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.
Emmanuel Macron a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: ő nem értelmetlen vitákra törekszik a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta felmerült nézeteltérések ügyében, de ezek az ügyek fontosan Franciaország és Nagy-Britannia számára egyaránt, mivel a két ország polgárainak életét érintik.
A francia elnök a magas földgázárakról szólva azt mondta: a keresleti oldalon kialakult feszültségek miatt nem hiszi, hogy van lehetőség az árak csökkentésére, de el kell kerülni azt, hogy a kínálati oldalon is törés következzen be, mert az még tovább növelné az árakat.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországot felelősnek tartja-e a magas európai energiaárakért, Macron kijelentette: nincsenek az árak manipulációjára utaló bizonyítékai, és nem vádol senkit. "Kereskedelmi kapcsolatokról van szó, amelyeket nem szabad geopolitikai célokra használni" - tette hozzá.
Az orosz Gazprom energiaipari vállalat európai befolyását firtató kérdésre úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy Európa túlzottan függ-e egyetlen vállalattól, hanem az, hogy miként teremt alternatívákat. Macron szerint Európa számára csak két alternatíva létezik: a megújuló energiaforrások és az atomenergia.
Frissítés: Boris Johnson Ursula von der Leyennek panaszkodott
Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél tett panaszt szombaton a francia kormány retorikája miatt.
A Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint Boris Johnson a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport római csúcsértekezletén Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, akinek kifejezte aggályait a halászati engedélyek számáról szóló vitában használt francia kormányzati retorika miatt.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint Johnson a találkozón hangsúlyozta a brit kormány azon véleményét, hogy a Franciaország részéről elhangzott fenyegetőzések teljességgel indokolhatatlanok, és nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, sem a szélesebb értelemben vett nemzetközi joggal.
A brit miniszterelnök a Downing Street tájékoztatása szerint kijelentette az Európai Bizottság elnökének, hogy a brit hatóságok az európai uniós halászhajók által brit területi vizekre beadott halászati engedélykérelmek 98 százalékát jóváhagyták, és készek áttekinteni bármely olyan további bizonyítékot, amely a kérvények fennmaradó 2 százalékának megalapozottságát alátámaszthatják.
Franciaország ugyanakkor azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül többtucatnyinak a kérvényét visszautasították.
Az elutasítások indoklása szerint a francia üzemeltetők nem tudták bizonyítani, hogy hajóik már az elmúlt években is halásztak brit vizeken, márpedig a kétoldalú megállapodás ennek egyértelmű bizonyítását írja elő.
Párizs szerint viszont Jersey hatóságai olyan bizonyítási kötelezettségeket is előírtak, amelyek nem szerepelnek London és az EU megállapodásában.
(MTI)