Helyezze hatályon kívül az ítéletet, és utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot – ezt javasolja a Pest Megyei Főügyészség a Rezesova-ügyben másodfokon döntést hozó Budapest Környéki Törvényszéknek. A hvg.hu birtokába került az ügyészségi fellebbezés módosított indoklása, amiben – a korábbiakkal ellentétben – már nem azért harcolnának másodfokon, hogy súlyosabb büntetést kapjon a halálos közúti balesetet okozó Eva Rezesova, hanem inkább teljesen új elsőfokú eljárást javasol a vádhatóság.

November 22-én a Gödöllői Járásbíróság hat év fogházra ítélte, és öt évre eltiltotta a vezetéstől a szlovák milliomosnőt, miután bűnösnek találták ittas gépjárművezetés következtében elkövetett halálos baleset vétségében. Az ittasan vezető Rezesova még 2012. augusztus 21-én hajnalban ütközött neki az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán egy Fiatnak, amelyben négyen, két karácsondi házaspár vesztette életét.

A bélyegző alapján márciusban benyújtott és iktatott ügyészségi indítványból az derül ki: a vádhatóság úgy látja, olyan súlyos hibákat talált a novemberi ítéletben, hogy szerintük a legjobb lenne, ha a másodfokú bíróság új elsőfokú eljárást rendelne el. Az ügyészségi indoklás szerint a Fülöp Ágnes által vezetett bíróság több ponton rosszul döntött, főleg a karambol bekövetkezését vizsgáló műszaki szakértőkkel kapcsolatban, és ez olyan mértékben hatott ki az ítéletre, hogy nem elég azt másodfokon módosítani, inkább teljesen hatályon kívül kellene helyezni.

Új elsőfokú eljárást akkor szoktak elrendelni, ha a korábbi ítélet nem alkalmas a felülbírálatra, mert olyan téves dolgokat tartalmaz, amelyeket másodfokon nem lehet kijavítani, orvosolni. Ilyenkor inkább visszadobják az egész ügyet első fokra. Azonban ilyenkor sem kell azért teljesen nulláról indítani az egész procedúrát, nem kell például az egész bizonyítást újra lefolytatni. Így a már kihallgatott tanúk vallomását elfogadhatják, nem kell újra megjelenniük, csak ismertetik, mit mondtak korábban. Viszont minden lényegi részt újra meg kell vizsgálni, teljesen új bizonyítékokat lehet benyújtani, és ezek alapján születik meg az új ítélet.

Az ügyészség már az ítélet novemberi kihirdetésekor fellebbezett súlyosabb büntetésért, azonban a HVG szerint a Pest Megyei Főügyészség nem lehetett elégedett az eddig eljáró ügyész indítványával, ezért módosítottak rajta egy hónappal ezelőtt. Rezesova védője egyébként szintén fellebbezett – ők másodfokon a felmentést szeretnék elérni.

Az ügyészi dokumentum súlyos hibának tartja, hogy az elsőfokú bíróság nem zárta ki az eljárásból Melegh Gábor igazságügyi szakértőt, pedig mind az áldozatok családjának jogi képviselője, mind az ügyészség elfogultságra hivatkozva ezt kérte. A nagy szaktekintélyként ismert Melegh azzal utasította vissza az áldozatok családjának felkérését, hogy „magánfelkérésre nem adhat véleményt, összeférhetetlenséget okozna”. Ugyanis – mivel a korábban kirendelt szakértők véleménye között ellentmondás volt – bevonhatják az ügybe a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület is, amelynek ő az elnöke, és ez szerinte összeférhetetlen helyzetet okozna.

Csakhogy nem sokkal később a másik oldalon, Rezesova ügyvédje, Novák Péter megbízására mégis beszállt az ügybe, és pont az ő, „új szempontokat” tartalmazó szakvéleménye miatt lett ellentmondás. Melegh ezt azzal magyarázta: a sajtóból megtudta, hogy megszűnt az ellentét a szakértői vélemények között, így már nem fenyeget az összeférhetetlenség. A hvg.hu-nak adott interjújában rákérdeztek, hogy akkor viszont miért nem az áldozatok rokonainak mondott igent, hiszen ők is újra megkeresték, mire azt hazudta: „előtte, lehet, hogy csak néhány órával, de már megtalálta” Rezesova ügyvédje.

Az ügyészi érvelés szerint azonban több ponton hibádzik Melegh hivatkozása, amivel lerázta az áldozatok családját. Ellentmondás esetén ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az általa vezetett testületet rendelnék ki, sőt, ennek a vádhatóság szerint „csekély esélye” volt. Ha pedig még így is történik, egy eseti bizottságnak kell eljárnia, Melegh nem is vett volna részt az ügyben, vagyis „az általa hivatkozott összeférhetetlenség felmerülése teljesen kizárt” volt. A vádhatóság szerint ezzel „Melegh Gábornak a szakértői testület elnökeként nyilvánvalóan tisztában kellett lennie”.

Így a Fiatban meghaltak rokonait „valótlanul és alaptalanul” utasította el, az pedig, hogy ezek után még ráadásul elfogadta a védelem felkérését, „felveti a pártatlanság hiányát és enged következtetni Melegh Gábor elfogultságára” – írja a főügyészség a másodfokon döntő Budapest Környéki Törvényszéknek. Márpedig a tisztességes büntetőeljárás követelménye miatt még az elfogultság látszatát is kerülni kell, így szerintük Melegh szakvéleményét nem lehet bizonyítékként figyelembe venni, vagyis a sok vitát kavart elemzését kizárnák az ügyből.

Az ügyészség amiatt sem fogadja el az elsőfokú ítéletet, mert úgy vélik, a Fülöp Ágnes bíró vezette tanács az ítéletét egy „hiányos” és „téves ténybeli következtetésekkel” felvett tényállásra alapozta, mivel nem tudta kétséget kizáróan rekonstruálni, hogyan történt a baleset, illetve elkerülhető volt-e az ütközés. A tárgyalás során ugyanis az egyik legfontosabb kérdés annak tisztázása volt, hogy a Fiat Puntó betért-e a belső sávban nagy sebességgel érkező Rezesova BMW-je elé úgy, hogy ő már nem tudta elkerülni az ütközést. A kisautót vezető idős karácsondi férfi rokonai tanúvallomásban állították, hogy kifejezetten lassan vezető édesapjuk biztosan nem vágott be szabálytalanul a belső sávba, a hajnali órában ráadásul pont a családi szüretre igyekeztek segíteni, megpakolva sok cuccal, süteménnyel, így biztosan óvatosan vezetett.

A bíróság viszont arra jutott, hogy a betérés lehetősége legalábbis „nem kizárható”, főként Melegh Gábor szakvéleményének hatására, aki állította, hogy az ütközés időpontjában a Fiat még nem fejezte be a sávváltást, amikor Rezesova hátulról eltalálta (akit még ráadásul el is vakított egy szemből érkező autó lámpája, de ezt már nem fogadta el a bíróság). A fellebbezési indoklásban az ügyészség határozottan kimondja: az elsőfokú ítélet „nem kizárható” szófordulatai annak köszönhetőek, hogy a bíróság nem tett igazságot ellentétes bizonyítékok közt. Ugyanis Melegh szakvéleményével szemben egy másik szakértő végig kitartott amellett, hogy az adatok alapján a Fiat nem tért be a terepjáró elé, szabályosan előzött egy nyerges vontatót, amikor hátulról utolérte a BMW. A bíróság egyik szakvéleményt sem zárta ki, az ügyészség szerint viszont ez elfogadhatatlan, mert egyértelmű döntést kellett volna hozniuk.

Az ügyészségi érvelésben egy érdekes jogi csavar is van, amivel az elsőfokú ítélet egy újabb, általuk hibának nevezett pontjára csapnak le: az ítélet indoklásában a bíró azt fejtegeti, hogy „a közlekedési konfliktus lehetőségét fokozza”, ha a külső sávban haladók nem tudják reálisan megítélni az előző jármű sebességét. Márpedig Rezesova a megengedett sebességet jelentősen túllépve, nagyjából 170-180 kilométer per órával hajtott az M3-on, így a bíró szerint „az éjszakai fényviszonyok között a sebessége a többi járművezető számára már megtévesztőnek volt tekinthető, azaz komoly realitása volt annak, hogy ehhez a körülményhez más járművezetők nem tudnak megfelelően igazodni”. Csakhogy létezik egy olyan ítélkezéskor irányadó büntető jogegységi határozat, ami kimondja, hogy ez a kettő – az áldozat közrehatása és a vádlott megtévesztő magatartása – kizárja egymást. Vagyis a bíró nem fogadhatta volna el mindkettőt a vádhatóság szerint, ilyen esetben a határozat szerint az áldozat felelősségét nem lehetett volna figyelembe venni.

A másodfokú eljárásban nagyon fontos lesz, mire jutnak a közúti veszélyeztetés kérdésében. Első fokon ugyanis a bíróság nem talált elég bizonyítékot arra, hogy Rezesova és a Fiat már korábban is összeakadt az autópályán, és a tót milliomosnő BMW-jével kakaskodott velük – ahogy azt a 6. számú tanúnak nevezett sofőr részletesen elmondta a bíróságon (kérte adatainak zárt kezelését, ezért szerepel csak 6. számú tanúként). A tanú vallomását elfogadta a bíróság, viszont egy másik bizonyíték, az autópálya-kamerák felvétele alapján nem stimmelt az általa megjelölt idő, illetve hely, hogy hol és mikor látta a kisautót letoló-levillogtató BMW-t. Ezért az elsőfokú bíróság arra jutott, hogy az agresszívan viselkedő terepjárós nem Rezesova lehetett, így viszont a veszélyeztetés bűncselekményét nem állapította meg – ezért is kapott a szlovák nő halmazati büntetés helyett jóval rövidebb tartamú fogházbüntetést.

A vádhatóság viszont az írja a másodfokú bíróságnak: az autópálya-kamerák felvételét mindegyik igazságügyi műszaki szakértő látta, és ők éppen azért tudták „szinte kétséget kizáró azonossággal beazonosítani” Rezesova járművét, mert a nagysága, sebessége, és speciális, L-alakú hátsó LED-lámpái alapján „ez volt az egyetlen jármű, amely megfelelt a 6. tanú által észlelt gépkocsi paramétereinek”. A felvételek bizonyítják, hogy más szlovák rendszámú BMW nem haladt el a kérdéses útszakaszon, vagyis a tanú valószínűleg tévesen mondta el, hol történt a sztrádaharc, de ettől még csak a vádlott autója lehetett a veszélyeztető jármű.

A vádhatóság nem ért egyet azzal sem, hogy Rezesova a rá kiszabott 6 évet – pontosabban az előzetes letartóztatás levonása után fennmaradó időt – fogház fokozatban töltse le. Mint írják, a börtönnél enyhébb végrehajtási fokozatot nem lehetett volna elrendelni a bűncselekmény „tárgyi súlya” miatt, hiszen négy ember vesztette életét a karambolban.

Hogy ezekre az ügyészi felvetésekre mit szól a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék, hamarosan kiderül: a törvényszék május 5-én, hétfőn, 9 órától kezdi tárgyalni az ügyet.

(HVG nyomán)

Kapcsolódó:

- Melegh saját maga által hitelesített és forgalmazott, nem validált programmal "bizonyította" Rezesova "ártatlanságát"

- A Rezesovát kimosdató, az áldozatból bűnbakot csináló Meleghnek vajon miből telik Mercedes-gyűjteményre?

- Messziről lehetett hallani a nevetését a luxusingatlanba beköltöző Rezesovának - mosolyog, viháncol, bulit szervez a gyilkos