Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Felipe Dana

 

Új gyulladáspont alakulhat ki az EU és Oroszország között az energiaválság folytatásaként, ezúttal a sarkvidéken – írja az amerikai CNBC. Az EU nemrég olyan javaslatot terjesztett elő, amely betiltaná az új olaj-, szén- és földgázlelőhelyek feltárását az Északi-sarkvidéken, mindezt a klímaváltozás súlyosbításának elkerülése érdekében. Oroszország, amelynek jelentős érdekeltségei vannak az északi jégsapka területein, természetesen tiltakozik. A klímaváltozással nem csak új kereskedelmi útvonalak alakulnak ki ugyanis, de egyre megtérülőbben lehetne eddig kiaknázatlan lelőhelyeket kitermelni. Moszkva az EU terveit politikai indíttatásúnak és értelmetlennek nevezte.

 

„Kicsit meglepődtem ezen, amikor tegnap értesültem róla. Miért épp az Északi-sark? Miért nem az egyenlítő? Számos olyan hely jöhetne szóba a világon, ahol be kéne tiltani az olaj- és gázkitermelést. (…) ennek a javaslatnak politikai céljai vannak (…). Mégis, mit kellene tennünk? Abban kell hagynunk az ott bányászott földgáz kitermelését. Úgy hiszem, hogy a javaslat szerzői nagyon keveset tudnak a helyzet valódi összefüggéseiről „

 

idézte a CNBC Alekszandr Novakk orosz miniszterelnök-helyettest.

 

Az energiaválság megadta az alaphangot

 

 hirdetes_810x300  

Az EU épp akkor hozakodott elő a javaslattal, amikor Oroszország és Brüsszel között komoly feszültség alakult ki a gázellátás biztosítása miatt. Bár nem egyedül az oroszok lépései okozták az energiapici árrobbanást, jelentősen hozzájárultak azzal, hogy nem kötötték le a Lengyelországon és Ukrajnán keresztül vezető gázkorridor kapacitásait. Nyilván azt akarják elérni, hogy Brüsszel ne gördítsen bürokratikus akadályokat a vitatott Északi Áramlat 2 földgázvezeték beüzemelése elé. Az EU most azzal válaszol, hogy a klímaváltozásra hivatkozva nyilvánvaló orosz érdekeket akar veszélyeztetni.

 

Persze, ez a játszma sem kétszereplős. Az Északi sark sorsában több ország is szerepet akar vállalni, az Egyesült Államoktól az EU-n keresztül Kínáig. Oroszország jelenetős gazdasági és katonai beruházásokat telepített a térség azon részére, amelynek felügyelete hozzá tartozik. megjegyezzük, több más ország ugyanígy tett.

 

Az EU ellenben viszonylag új szereplő, ráadásul az EU mint unió nem tagja az Északi-sarki Tanácsnak, amely kormányközi fórumként a térség sorsának nemzetközi koordinációjáért felel. Ennek a szervezetnek csak Dánia, Finnország és Svédország tagja. Ugyanakkor az EU által szerdán bemutatott dokumentum stratégiai jelentőségű területként hivatkozik az Északi sarkvidékre, amivel lényegében jelezte, hogy befolyásoló tényezővé szeretne válni.

 

Orosz érdek versus uniós klímapolitika

 

Ám Európa számára messze nem bír akkora jelentőséggel a jégsapka, mint Oroszország számára. A sarkvidéki Jeges-tenger partvidékének több mint fele Oroszországhoz tartozik, és nagyjából kétmillió orosz állampolgár él a sarkvidéki területeken – ez az összes északi sarkvidéken élő ember fele. Az orosz gazdasági kilátások egyik pozitív hajtóereje az, hogy az Északi sark új erőforrásokat és logisztikai útvonalakat biztosít Oroszország számára, már most az orosz GDP 10 és az export 20 százaléka kötődik a térséghez.

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a klímaváltozás kérdését sem szabad lebecsülni. Az Északi-sarkvidéken kétszer gyorsabban mutatkoznak meg a felmelegedés tünetei, amely nem csak a jégtakaró visszahúzódását, a tengerszint megemelkedését okozza, hanem szélsőséges és rendkívül szokatlan időjárási körülményeket teremt, nem csak a sarkvidéken, hanem például Európában is (emlékezzünk vissza, hogy miközben idén májusban szinte fűteni kellett a lakásokat Közép-Európában, a sarkvidéken több városban 30 fok feletti hőmérsékletet mértek).

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.